Szerinted vannak vegyszermaradványok a növényi tejhelyettesítő italokban? És mi van, ha nem biotermékről van szó?
A Tudatos Vásárlók Egyesülete 22 magyar piacon elérhető rizsitalt vizsgált meg laboratóriumban. A termékek nehézfém-, mikotoxin- és növényvédőszer-maradvány tartalmára voltunk kíváncsiak. Az eredménytáblázat önmagáért beszél, ez lett eddigi munkánk legunalmasabb tesztje, amitől nagyon boldogok vagyunk.
A tesztben vizsgált 22 termékről összefoglalásként a következőket tudjuk elmondani:
Ha szeretnél többet tudni a rizstermesztésről, annak fenntarthatóságáról és magyar vonatkozásáról, akkor olvasd el cikkünket a témában ITT! Nagyon érdekes, ajánljuk!
A tesztet a Tudatos Vásárlók Egyesülete készítette az Európai Unió társfinanszírozásával. A projekt tartalmáért kizárólag az Egyesület vállal felelősséget, és semmilyen tekintetben nem tükrözi az Európai Unió álláspontját.Bezár
A tesztelt termékek 1 literre vonatkozó átlagára 500-1400 Ft között mozog, ezek az adatok tájékoztató jellegűek és a teszt publikálásának időpontjára vonatkoznak. A rizsitalok, és általában a növényi italok árát a tehéntej árával szoktuk összehasonlítani, hiszen annak helyettesítésére szolgálnak. A jelenlegi piaci helyzetben azt mondhatjuk, hogy a tehéntej ára valamivel alacsonyabb, mint általában a növényi italoké, de ez természetesen típus- és márkafüggő. A Tudatos Vásárlók Egyesületének álláspontja szerint azonban mind az egészségünknek, mind a környezetnek kedvezünk, ha a növényi italok fogyasztása mellett döntünk. Ebben a döntésben próbál segíteni ez a termékteszt is.
BezárLegyél a tagunk, hogy hozzáférj a több mint 3200 termék és szolgáltatás objektív értékeléséhez.
Ezeket a szempontokat vizsgáltuk. A tesztkritériumok melletti százalékos érték a kritérium súlyát jelenti az összpontszám kialakításában.
Akkreditált laboratóriumban vizsgálták a rizsitalok arzén (As), nikkel (Ni) és ólom (Pb) tartalmát, az MSZ EN 13805:2015 mintaelőkészítési és az EPA Method 6020A:2007 mérési módszerek segítségével. Az eredmények szerint mind a 22 rizsital arzén-, nikkel– és ólomtartalma az élelmiszerekre (alapanyagokra és/vagy a kész termékre) vonatkozó Európai Uniós határértékek alatt van, azaz biztonsággal fogyasztható.
Akkreditált laboratóriumban vizsgálták 12 különböző mikotoxin kimutathatóságát a rizsitalokból. A jó hírünk ezzel kapcsolatban (is) az, hogy egyik termékben sem volt kimutatható egyik káros vegyület sem, vagyis az élelmiszerekre vonatkozó Európai Uniós határértékeknek megfelelnek.
A vizsgálatban szereplő vegyületek a következők voltak: Aflatoxin B1, Aflatoxin B2, Aflatoxin G1, Aflatoxin G2, Deoxinivalenol, Fumonizin B1, Fumonizin B2, Fumonizin B3, T2 toxin, HT2 toxin, Ochratoxin A, Zearalenon (F2 toxin).
A mikotoxinok egyes penészgombák által termelt erős biológiai hatású anyagok, melyek az élelmiszerekben természetes módon képződő legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak. Káros hatásaik miatt világszerte, így az Európai Unióban és hazánkban is szigorú szabályozás alá esnek, rendszeres ellenőrzésük indokolt és szükséges.
Akkreditált laboratóriumban vizsgálták a rizsitalok növényvédőszer-maradvány tartalmát, 566 különböző peszticid kimutathatóságát mérték meg.
A növényvédő szerek, más néven peszticidek, olyan kémiai vagy biológiai anyagok, melyekkel az ember által kártevőnek minősített élő szervezetek elpusztíthatók, vagyis jellegükből adódóan mérgek. A növényvédő szerek alkalmazása szerves része a mai mezőgazdaságnak, felhasználásuk célja a terméshozam növelése és a minőség javítása. Az inszekticidekkel a rovar-, a fungicidekkel a mikroszkópikus gomba-, míg a herbicidekkel a gyomnövény-fertőzöttséget lehet csökkenteni. A növényvédő szerek forgalmazása és használata szabályozott az Európai Unióban. A hatóanyagokat európai uniós szinten, a készítményeket nemzeti szinten értékelik és engedélyezik, illetve az engedélyeket meghatározott időközönként felülvizsgálják. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) a kockázatértékelések alapján határértéket állapít meg az élelmiszerekben maximálisan megengedett növényvédőszer-maradványokra, melyekre előírja a tagállamok ellenőrzési kötelezettségét is. Ha a növényvédő szereket előírás szerint alkalmazzák, akkor azok használata, és az így kezelt termények fogyasztása biztonságos.
A 22 vizsgált termék közül 21 esetben nem volt kimutatható egyetlen peszticid sem az 566-ból.
A Natrue rizsitalban ugyan két peszticid mérhető mennyiségben volt megtalálható, azonban aggodalomra ezek az értékek sem adnak okot.
A Deltametrin (cisz-deltametrin), mint rovarölő hatású szer, számos kártevő (lepkefélék, egyenesszárnyúak, fedelesszárnyúak, kétszárnyúak, atkák) ellen hatásos. Egyaránt alkalmazható a peték, a lárvák és a kifejlődött egyedek ellen, leggyakrabban közterületi szúnyogírtásban alkalmazzák. Mivel a deltamethrin nagyon mérgező kétéltűekre, halakra, hüllőkre nézve is ezért a szúnyogirtás fokozott környezeti kockázatot jelent. Mezőgazdasági rovarirtó, így háztartási használatra nem ajánlott. A lakosság főleg a köztéri rovarirtás során lélegezheti be, vagy az élelmiszerekben lévő vegyszermaradék útján találkozhat a deltametrinnel, mely megtalálható a tejtermékekben, zsírokban, olajokban, halakban, gyümölcsökben, zöldségekben, gabonákban. Tárolt termékkészletekben, pl. gabona, kávé, kukorica esetében szermaradéka hosszú ideig kimutatható. A vegyület 2019-ben került fel a potenciális endokrin rendszert károsító anyagok listájára. Az Európai Uniós maximális megengedett határérték rizsben, illetve búzában 1 mg/kg, míg az általunk mért érték 0,019 mg/kg volt.
A Piperonil-Butoxid a peszticidekre vonatkozó jogszabályok értelmében úgynevezett ‘szinergikus’ (‘synergist’) vegyületnek minősül. A szinergikusok (szó szerint együttműködők) olyan anyagok vagy készítmények, amelyek önmagukban semmilyen, vagy csak gyenge aktivitást mutatnak, viszont képesek a növényvédőszerben lévő hatóanyag(ok) aktivitásának fokozására, növelésére. Mivel a piperonil-butoxid nem tekinthető hatóanyagnak, ezért nem is vonatkozik rá maximális megengedett határérték az Európai Unióban, sőt szerepel azon a listán, mely a biogazdaságokban megengedett hatóanyagokat tartalmazza. (Érdekesség, hogy az USA-ban tiltják a használatát a biogazdaságokban.) Akut toxicitása alacsony, de a hosszú távú expozíció májkárosodáshoz vezethet. A WHO 0,2 mg/kg-ban határozta meg a testtömeg kilogrammra vonatkozó elfogadható napi bevitelt, ami azt jelzi, hogy nincs jelentősebb toxikológiai aggály a vegyülettel szemben. Az általunk mért érték 0,25 mg/kg volt.
Az értékelésbe nem számított bele, de mivel fontosnak tartjuk, ezért az egyes termékoldalakon megtalálható a rizsitalok csomagolásán látható címkék listája. Azok a címkék, melyek hitelesnek, megbízhatónak tartunk, nincsenek zárójelbe téve. Ilyenek az EU Bio és az ezen alapuló nemzeti bio minősítések címkéi, illetve a V-label és a Vegan Society logók. Ezek a címkék számunkra attól hitelesek, hogy egyrészt jogszabályon alapulnak, másrészt vállalatoktól függetlenek és szigorú követelményrendszerük, illetve ellenőrzésük is. Ha érdekelnek a bio és a vegán termékek, akkor töltsd le telefonos applikációnkat, a Tudatos Vásárló app-ot, melyben sok terméket összegyűjtöttünk már és a lista folyamatosan bővül! Ha pedig a termékcímkékről szeretnél többet tudni, böngészd termékcímke adatbázisunkat!
A termékeken található címkék közé tartoznak tulajdonképpen a csomagolásra vonatkozó információk is, de a téma fontossága miatt kiemeltük onnan. Tulajdonképpen az összes rizsital dobozán az FSC Mix felirattal találkozunk. Mit is jelent ez? A Forest Stewardship Council (FSC) egy 1993-ban alapított nemzetközi non-profit szervezet, amelynek célja a felelős erdőgazdálkodás előmozdítása. Az FSC előírásainak alapján kiadott tanúsítványok igazolják, hogy az adott termék a környezetvédelem és a szociális szempontok figyelembevételével készült.
Emellett néhány termék csomagolásán olvashatunk olyan állításokat, melyek az újrahasznosításról, újrahasznosíthatóságról, illetve a növényi alapanyagokról szólnak. Mivel ebben az esetben a konkrét állításoknak nem jártunk utána, ezért óvatosan bánunk azok megítélésével. Arra szeretnénk viszont felhívni a figyelmet, hogy rengeteg olyan zöld állítással találkozunk manapság a boltokban, amelyek nincsenek megfelelően, hitelesen, tudományosan alátámasztva a gyártók részéről. Ezt a jelenséget hívjuk magyarul zöldre festésnek, angolul greenwashing-nak. Ha szeretnél a témáról többet tudni, olvasd cikkeinket ITT, ITT és ITT!
Labortesztjeink során számtalan mérést és vizsgálatot elvégzünk. A vizsgált kritériumok pontszámokat kapnak, 0-tól 5-ig tartó skála alapján értékelünk. Minden esetben igaz, hogy 0 a legrosszabb és 5 a legjobb érték.
A vizsgálati paramétereket rendszerezzük, a legfontosabb jellemzőket pedig súlyozzuk, így képzünk egy százalékos értéket, ami végül a termék tesztben elért eredményét mutatja a maximálisan elérhető 100%-hoz képest.
Bizonyos kiemelt kritériumoknál egyéb korlátozásokat is alkalmazunk, amennyiben az elvártnál (küszöb) rosszabb eredményt ér el a vizsgált szempont, az összeredmény sem mehet meghatározott érték fölé. Ebben az esetben a végső százalékos érték nem felel meg a kritériumok súlyozott átlagának. Az értékelést segíti az alábbi táblázat:
A növényi italok fogyasztása számos előnnyel járhat, attól függően, hogy milyen konkrét igényeink vagy táplálkozási preferenciáink vannak. Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakoribb okokat, melyek a növényi italok melletti döntés hátterében állnak.
Fontos megjegyezni, hogy a növényi italok nem nyújtják ugyanazt a tápértéket, mint a tehéntej. A tehéntej kiváló kalcium-, fehérje- és B12-vitaminforrás, valamint más fontos tápanyagokat is tartalmaz. Ha növényi italokat fogyasztunk, fontos biztosítani ezeket az esszenciális tápanyagokat más táplálkozási forrásokból. Erre megoldást jelenthetnek a tápanyagokkal dúsított változatok is.
Végül, a növényi italok és a tehéntej közötti választás az egyéni táplálkozási igényektől, preferenciáktól és esetleges egészségügyi állapotoktól függ. Mindig jó ötlet orvoshoz vagy táplálkozási szakemberhez fordulni személyre szabott tanácsért.
Az ipari méretű tejtermelés lényegében egy rémálom a környezet szempontjából. A tehenek az éghajlatváltozáshoz és a vízszennyezéshez a legnagyobb mértékben hozzájáruló mezőgazdasági szereplők közé tartoznak. Egy átlagos tehén évente körülbelül 220 font metánt böfög fel – ez egy üvegházhatású gáz, amely bár sokkal rövidebb élettartamú, mint a szén-dioxid, körülbelül 28-szor intenzívebben melegíti a légkört. Ezenkívül a trágya lebomlása során szintén metán, illetve ammónia szabadul fel, amely könnyen reakcióba lép más anyagokkal, ammónium aeroszolokat képezve. Ezek végső soron az éghajlat alakulására is hatással vannak. A tejtermelés több mint 12-szer több földet igényel megtermelt egységenként, mint a zabtej, és 23-szor annyi friss vizet használnak fel hozzá, mint a szója esetében. A WWF szerint 144 gallon (654 liter) vízre van szükség egy gallon tej előállításához az Egyesült Államokban, ennek szinte a teljes mennyiségét a szarvasmarha-takarmány termelésére használják.
A növényi italok és készítmények egyre népszerűbb helyettesítői a tejtermékeknek, egyre többen váltanak ezek fogyasztására. És bár nagyon változóan teljesítenek a környezeti hatások tekintetében, még azok is, amelyek a legtöbb földet igénylik és a legtöbb vizet fogyasztják, legalább ugyanolyan jól teljesítenek, vagy inkább jobbak, mint a tejtermékek – állítja Priera Panescu, a Good Food Institute (GFI) munkatársa. „A növényi italok kétségtelenül a környezetbarátabb választás” – mondja.
És hogy melyiknek a legkisebbek a káros hatásai? Pusztán környezeti szempontból a különböző növényi tejhelyettesítőknek megvannak a maguk erősségei és gyengeségei. Az alábbi ábrán három szempontot szemléltettünk: a földhasználatot, az üvegházhatású gázkibocsátást (CO2-lábnyomot) és a vízhasználatot.
Ha a fenti ábrára szeretnénk rátenni a tehéntej megfelelő lábnyomait, az bizony kilógna a képernyőről!
A választás végső soron rajtad múlik. Panescu azonban hangsúlyozza: „Ha még kevésbé vízigényes növényeket, például szóját és zabot használhatunk, az még pozitívabb környezeti előnyökkel járhat. Tehát határozottan úgy gondolom, hogy a szója és a zab kiemelkedik környezetvédelmi szempontból, valamint a kender és más választási lehetőségek, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy a teljes termést értékeljük, és nagymértékben csökkentsük az élelmiszer-pazarlást. A növényi alapú tejek általában sokkal, de sokkal jobbak, mint a tehéntej.”
Azzal a jó hírrel tudunk szolgálni, hogy külföldi partnerszervezeteink közül többen teszteltek növényi italokat laboratóriumban és hasonlóan kedvező eredményekre jutottak, mint mi.
A cseh dTest 11 szójaitalt vizsgált 2021-ben, hozzánk hasonlóan laboratóriumban mértek peszticideket és mikotoxinokat, valamint penész- és élesztőgomba maradványokat, ezen kívül egyéb biológiailag aktív vegyületeket is vizsgáltak (fitinsavat és fitoösztrogéneket), méréssel ellenőrizték a termékek gyártók által megadott tápérték adatait, illetve érzékszervi tesztnek is alávetették a szójaitalokat. Összefoglalva az eredményeket azt tapasztalták, hogy a 400 vizsgált peszticidből egy sem volt kimutatható az italokban, míg a több mint 50 különböző mikotoxin esetében voltak kimutatható maradványok, de ezek egyike sem lépte túl a megengedett maximális határértéket. A mikrobiológiai vizsgálat nem mutatott ki penész- és élesztőgomba maradványokat egyik termékben sem.
A dán fogyasztóvédelmi szervezet 6 szójaitalt és 6 zabitalt tesztelt 2020-ban, szintén laboratóriumban. A nem kívánatos vegyületek közül az ólom, kadmium, arzén, nikkel és alumínium szintjét mérték, illetve megvizsgálták a termékek sótartalmát is. Ezen kívül szakértők és fogyasztók is alávetették a termékeket érzékszervi tesztnek. A legrosszabb eredményt elért szójaitalban találták a legmagasabb nikkel- és sótartalmat a teszt során. Mindkét anyag esetében, ha naponta egy pohár szójaitalt fogyasztunk, akkor ezzel túllépjük az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által meghatározott tolerálható napi bevitelt. Ezért a termék rossz minősítést kapott a tesztben. A nikkeltartalom más szója- és zabitalok esetében is problematikus volt, bár az előírt határértéket nem haladta meg.
Egy idén megjelent tudományos cikkben egy olasz kutatócsoport vizsgált különböző növényi italokat, méghozzá azok növényvédőszer-maradvány és kórokozó szintjét. Az italok kémiai és mikrobiológiai biztonságosságának értékelése érdekében a kutatást a Torino (Észak-Olaszország) nagyvárosi térség helyi piacain elérhető italok reprezentatív választékán végezték. A minta 33 szójaitalból, 10 zabitalból és 17 rizsitalból állt. Az eredmények azt mutatják, hogy a megfelelő higiéniai gyakorlatokra, például a pasztőrözésre van szükség a növényi alapú tej alternatíváknál, valamint a tehéntej esetében is, így elkerülhető a mikrobiológiai szennyezés. A kémiai elemzés pedig itt is rávilágított arra, hogy a fogyasztókat nem fenyegeti a peszticidmaradványok okozta kockázat.
