A biszfenolok károsak az egészségre, csak 100%-ban biztonságos alsóneműt válassz!
A Tudatos Vásárlók 166 fehérnemű biszfenol tartalmát vizsgálták az osztrák VKI, a cseh Dtest és Arnika és a szlovén ZPS fogyasztói szervezetekkel közösen, egységes módszertan alapján, laboratóriumban. Az eredmények egyértelműek: az egészségünket károsító vegyi anyagok nem elhanyagolható mennyiségben vannak jelen a hétköznapi termékekben. Ezért a Tudatos Vásárlók követelik, hogy tiltsák be a káros vegyszerek használatát!
A biszfenolok olyan vegyi anyagok, amelyeket széles körben használnak többek között polikarbonát műanyagok (PC, jelölése 7–egyéb műanyag) és gyanták előállításához. A legismertebb és legelterjedtebb biszfenol a mai napig a biszfenol A, avagy a BPA, bár ez a tény fokozatosan megdőlni látszik, ahogy alább bemutatjuk a biszfenolok felhasználásának jelenlegi irányát.
A legrégebben használt és ezért legtöbbet vizsgált biszfenol A-ról már bizonyították, hogy a fő kockázata az, hogy már egészen alacsony koncentrációban károsítja a hormonrendszert, ami különösen terhes nők, magzatok és csecsemők számára jelent veszélyt. A hormonkárosító hatásnak azonban minden nemre és korosztályra nézve számos súlyos egészségügyi következménye van. Összefüggésbe hozták magzati rendellenességekkel, alacsony születési súllyal, valamint a csecsemők és gyermekek agyi és viselkedési rendellenességeivel. Felnőtteknél a biszfenol A-t összefüggésbe hozták cukorbetegséggel, szívbetegségekkel, rákos megbetegedésekkel, elhízással, merevedési zavarokkal, valamint a vegyület bizonyíthatóan beavatkozik az immunrendszer működésébe is. Az ipar által használt, a biszfenol A-t helyettesítő többi biszfenol, az új kutatások szerint ugyanolyan egészségügyi aggodalomra adhat okot, mint az eredeti anyag. A biszfenol S, azaz BPS-ről és a biszfenol B, vagyis BPB-ről már tudjuk például, hogy károsítják a hormonrendszert és ugyanúgy szerepelnek az Európai Unióban érvényes különös aggodalomra okot adó vegyületek (Substances of Very High Concern – SVHC) listáján, mint a biszfenol A.
A biszfenolok élelmiszer-csomagolásban való felhasználása különösen aggályos, mégis megtalálhatóak vizes palackokban, ételtároló dobozokban, de fém konzervdobozok, alumínium kulacsok, alumínium üdítős- vagy sörös dobozok, palackok tetejének bevonatában is. Szintén aggályos, hogy biszfenolok megtalálhatóak (gyerek) szemüvegekben, fogzási játékokban, vízvezeték-csövekben, gyerek játékokban, ruhákban és számos más műanyag tárgyban, például a polikarbonát terasz ablakokban, -tetőkben.
A biszfenolokat színrögzítőként alkalmazzák textíliákban is. Ezzel foglalkozik a biszfenol A-ra és más biszfenolokra vonatkozó, 2022 októberében az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) által közzétett korlátozási javaslat:
„A BPS-t és BPF-et poliamid textíliák színrögzítőjeként használják, hogy biztosítsák a színek tartósságát. Világszerte a poliamid textíliák 80%-a színrögzítésen esik át. Az ipari szereplők éves 700–800 tonnás BPS-termelésről számoltak be az EU-ban (Ramboll Deutschland GmbH, 2021). Újrahasznosított poliamid használata esetén mindenképpen szükséges utókezelés ezekkel a segédanyagokkal, mivel enélkül az újrahasznosított poliamid nem használható textilgyártáshoz, mivel nem felel meg a színtartósságra vonatkozó szabványoknak. A BPS/BPF adalékanyagok alkalmazásakor elkerülhetetlen az anyagmaradvány jelenléte a termékekben. Az élettartam 6 hónaptól (ruházat) 10 évig (szőnyegek) terjed.”
Bezár
Jelenleg az Európai Unióban a cumisüvegekre és kisgyermekek számára készülő termékekre van érvényes biszfenol A tilalom 2011 óta. Ezen kívül a hőpapírokban 2020 óta nem használható a biszfenol A.
A Játékbiztonsági Irányelv (Toy Safety Directive) (2009/48/EC) korlátozza azt a biszfenol A mennyiséget, amely kiszivároghat a három évesnél fiatalabb gyermekeknek szánt játékokból, valamint minden olyan játékból, amely a gyerekek szájába adható. Más biszfenolokra nincs korlátozás a játékokban.
Most még az EC10/2011 EU-rendelet értelmében a biszfenol A (BPA) és a biszfenol S (BPS) használható élelmiszerekkel érintkező műanyag csomagolóanyagok előállításához. Mivel más biszfenol vegyület nem szerepel ebben a rendeletben, ezért azoknak a használata nem megengedett. Viszont 2024 végén lép hatályba az új előírás, mely szerint biszfenol A nem lesz használható semmilyen élelmiszerrel érintkező anyagban az EU-ban.
Az ipar sajnos úgy reagált a korlátozásokra, hogy egy (részben) korlátozott anyagot hasonló aggodalomra okot adó anyagokkal váltanak fel. Jó példa erre a hőpapírok, ahol a biszfenol A-t a már bizonyítottan hasonlóan kockázatos biszfenol S-sel váltották ki. A korlátozások és a várható tilalom miatt elterjedt többféle BPA-mentes polikarbonát műanyag, ám sok esetben itt is más, hasonlóan káros biszfenolok találhatóak bennük.
2023-ban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) új, húszezerszer alacsonyabb elfogadható napi bevitel értéket (Tolerable Daily Intake – TDI) állapított meg a biszfenol A-ra. Erre azért volt szükség, mert az EFSA szakértői rengeteg tanulmány és biomonitoring (az emberi szervezetet tanulmányozó) vizsgálat elemzése alapján azt látták, hogy az európai lakosok több biszfenol A-t fogyasztanak, mint az egészségügyi szempontból elfogadtható lenne.
Az EU fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottsága (Scientific Committee on Consumer Safety – SCCS) 2020-as véleménye alapján:
„a textilekből származó BPA-nak való kitettség a becslések szerint 25-ször alacsonyabb, mint az étrendből származó mennyiség.”
Ez alapján azt a következtetést vonták le 2020-ban, hogy a ruházati cikkek használata nem járul hozzá olyan mértékben a biszfenol A okozta hatásokhoz, hogy azt érdemes lenne figyelembe venni. Ez vonatkozik a kisgyermekekre is.
A textíliákban előforduló biszfenoltartalom kockázatának felméréséhez figyelembe kell venni ezen anyagok lehetséges beszivárgását (migrációját) és bőrön keresztüli felvételét. Tanulmányok bizonyították, hogy a biszfenol A a ruházatból a mesterséges izzadságba beoldódik, és nem fér kétség a bőrön keresztüli felszívódás lehetőségéhez sem. Ez a tény már akkor felkeltette a közvélemény figyelmét, amikor az EU-ban betiltották a biszfenol A-t a hőpapírokban.
Figyelembe véve az előzőekben leírt folyamatokat, a BPA-ra 2023-ban javasolt új elfogadható napi bevitel értéket, valamint azt a tényt, hogy a biszfenol A-t az ipar, hasonló aggodalomra okot adó biszfenolokkal helyettesíti, véleményünk szerint szükséges a biszfenolok korlátozása a textilekben is.
A jelenlegi szabályozás hiányosságaira hívja fel a figyelmet az alábbi furcsa tény:
Legyél a tagunk, hogy hozzáférj a több mint 3200 termék és szolgáltatás objektív értékeléséhez.
A tesztben résztvevő partnerekkel abban állapodtunk meg, hogy a termékeket a fogyasztók minél nagyobb csoportja számára teszteljük és az eredmények összehasonlíthatósága érdekében bizonyos irányelveket betartunk a termékek kiválasztásánál.
A felnőtt (női, férfi) alsóneműk esetében törekedtünk a fehér és fekete színű termékek megvásárlására, a gyerek (lány, fiú) alsóneműknél pedig igyekeztünk a legnépszerűbb, legegyszerűbben elérhető típusok kiválasztására.
Összességében a 166 tesztelt termék között 65 női, 48 férfi, 26 lány és 27 fiú alsónemű szerepel.
A többrétegű termékek esetében az összes rétegből vettek mintát a szakértők. Azoknál a termékeknél, amelyek többféle szövetből állnak, a különböző szövettípusokat kombinált mintaként elemezték. A nagyon kis nyomattal rendelkező termékeknél a minta a szövet nyomat nélküli részéből származik.
A mintából oldószerrel (aceton-diklórmetán 1:4) kioldották a vizsgálandó anyagokat, majd a mérést műszeres (LC-MS/MS) módszerrel végezték.
A kimutatási határ (LOD) minden anyagra 10 nanogramm/gramm.
A mérés bizonytalansága: 20% (50% az LOD körül), azaz a mérés pontossága 80%.
Az eredmények azt mutatják meg, hogy 1 kilogramm anyagban hány miligramm káros anyag mutatható ki.
A laboratóriumi mérés során 19 különböző biszfenol-típusú vegyület mennyiségét határozták meg a szakértők a mintákban. Ezek a következők: BPA, BPB, BPC, BPE, BPF, BPG, BPM, BPP, BPS, BPZ, BPAF, BPAP, BPFL, BPBP, BPPH, BADGE, BFDGE, BADGE-2H2O és BADGE-2HCl.
A termékeket az összes biszfenol együttes mennyiségére kapott érték alapján soroltuk különböző kategóriákba. Ezek az értékek nagyon széles skálát fednek le, a legkisebb mért koncentráció 0,012 mg/kg volt, a legnagyobb pedig 301,19 mg/kg.
A teszt tanulságai és vásárlási tippek
A táblázat világosan mutatja, hogy nem a biszfenol A az egyetlen biszfenol, amely megtalálható a textilekben. Biszfenol S-t majdnem kétszer annyi mintában mutattunk ki, mint biszfenol A-t! Biszfenol F-et pedig körülbelül ugyanannyi termékben találtunk, mint biszfenol A-t. Ebből következik, hogy a biszfenolokra vonatkozó jövőbeli korlátozásoknak és szabályzásnak nem szabad kizárólag a biszfenol A-ra vonatkozni, hanem figyelembe kell venni a BPA-t helyettesítő vegyületeket is!
Ahogy a diagramon is láthatjuk, az összes minta tíz százaléka, azaz 16 termék tartozik a narancs kategóriába, ezek az ajánlott egészségügyi határérték (0,8 mg/kg) fölötti koncentrációban tartalmaztak biszfenolokat. Kimutatható, de önmagában az egészségre még nem ártalmas mennyiségben tartalmazott biszfenolokat a kék kategóriába került 39 termék. A jó hír pedig az, hogy 111 termék került a zöld csoportba, ezek biszfenol-mentesnek mondhatók.
Az összes minta körülbelül egyharmada (33%) tartalmazott kimutatható mennyiségű biszfenolokat (narancs és kék együtt). A minták 30%-a tartalmazott bizonyítottan káros hatású biszfenolokat (BPA, BPS, BPF).
A legtöbb termék, amelyben biszfenolokat mutattunk ki, csak 1 biszfenolt tartalmazott, 39 ilyen volt. 11 termékben 2 biszfenolt, 5 további termékben pedig 3 biszfenolt találtunk. 3-nál több azonban nem volt kimutatható egy termékben sem.
Átlagosan 11,0 mg/kg koncentrációt mértünk azokban a mintákban, amelyek biszfenolokat tartalmaztak. Az egyetlen mintában kimutatott legmagasabb össz-biszfenol koncentráció 301 mg/kg volt – ami a minta tömegének 0,03%-a!
Az alábbi ábrán látható, hogy a különböző korú és nemű célcsoportoknak szánt termékek biszfenol-tartalma között találtunk eltéréseket.
A lányoknak szánt termékek háromnegyede nem tartalmazott biszfenolokat, azaz 26 termékből 20-at bátran választhatunk (zöld). Egy termék tartalmazott nagy mennyiségű biszfenolt (narancs) – ez kizárólag műszálas anyagból (főként poliamidból) készült. A fiúknál még jobb volt az arány, a termékek 81%-a nem tartalmazott biszfenolokat, azaz 27-ből 22 alsónadrág jó választás lehet (zöld). Egyetlen fiúknak szánt minta sem tartalmazott nagy mennyiségű biszfenolt. A fiúknak szánt termékekben kevesebb biszfenolt mutattunk ki, mint a lányoknak szánt termékekben. Mivel a fiúknak szánt termékek mindegyike magas százalékban pamutból és kisebb százalékban szintetikus anyagokból készült, ez hozzájárul a jobb eredményekhez, ahogy a későbbiekben látni fogjuk.
A fiúkéhoz hasonlóan a férfiaknak szánt termékek a 81%-a nem tartalmazott biszfenolokat, azaz 47-ből 38 minta került a zöld kategóriába. Viszont 8%, azaz 4 termék nagy mennyiségű biszfenolt tartalmazott (narancs). A nagy mennyiségű biszfenolt tartalmazó minták mindegyike szintetikus anyagból készült.
A biszfenolokat tartalmazó termékek legnagyobb százalékát a nőknek szánt kategóriában találtuk. Több mint 50%-uk, azaz 66-ból 35 termék tartalmazott biszfenolokat, ezek közül 11 darab, azaz 17% nagy mennyiségű biszfenolt. Egy termék kivételével az összes „narancs” többnyire szintetikus anyagból készült. Bár a nők számára is kapható sok pamutból készült alsó, piackutatásunk azt mutatta, hogy általában a női termékek nagyobb arányban készülnek szintetikus anyagok felhasználásával. Így a nők nagyobb biszfenol kockázatnak vannak kitéve.
Az általunk vásárolt fehérneműmintákban leggyakrabban használt anyagok a következők voltak: pamut, poliamid, poliészter, cellulózszálak (modál, lyocell, bambusz) és elasztán. A termékeket az anyagösszetételük alapján az alábbi kategóriákba soroltuk:
Az ábra egyértelműen mutatja, hogy minél magasabb a műszál-tartalom, annál nagyobb a biszfenolnak való kitettség kockázata. A műszálas összetevőkből álló az egyetlen olyan csoport, amelyik „narancs”, azaz egészségre káros kategóriájú termékeket tartalmaz – ami azt jelenti, hogy több biszfenolt tartalmaznak, mint amennyit az EU fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottsága (SCCS) az emberi egészség védelméhez szükséges küszöbértéknek tekint. A cellulózszálak magasabb százalékos arányával készült termékek csoportjában is egyértelműen több biszfenolt mutattunk ki, mint a magasabb pamut tartalmú termékcsoportokban.
A vásárlás helye és a biszfenol tartalom között nem találtunk összefüggést. Az olcsó piacokról származó, 95% pamutból és 5% elasztánból készült termékek ugyanúgy kevés biszfenolt tartalmaztak, mint a más helyen beszerzett termékek.
A termékek színe sincs hatással a biszfenol tartalomra az eredmények alapján, világos és sötét színű termékekben egyaránt találtunk biszfenolokat.
Biszfenolokat minden harmadik vizsgált alsóneműben találtunk. Majdnem mindegyik szennyezett minta tartalmazott legalább egy olyan fokozottan káros hatású biszfenolt, amit már az Európai Vegyianyag Ügynökség betiltást szorgalmazó javaslata is tartalmaz. Nagyon fontosnak tartjuk felhívni a fogyasztók, az olvasóink, a követőink és a törvényhozók figyelmét erre az eredményre! Mindenképpen változásra van szükség, mégpedig minél gyorsabb változásra!
Ráadásul ez a probléma a nőket és a lányokat fokozottan érinti. A női termékek nagyobb valószínűséggel készülnek műszálas anyagokból, így nagyobb a biszfenoloknak való kitettség kockázata. Az óvodás és tinilányoknak szánt alsóneműk is nagyobb valószínűséggel készülnek magas százalékban műszálas anyagokból, mint a fiúknak vagy férfiaknak szánt alsóneműk. Így az óvodás és tinédzser lányoknál a második legnagyobb a kockázata annak, hogy alsóneműiken keresztül érintkezzenek biszfenolokkal.
Amit viszont nőként, szülőként és vásárlóként tudunk tenni most, az a következők megfontolása alsónemű vásárlás esetén:
Ha szerinted is értékesek ezek a teszteredmények és szeretnél több ilyet olvasni, akkor támogasd a munkánkat!
A ToxFree LIFE for All projekt célja az egészség és a környezet védelme a mindennapi fogyasztási cikkekben lévő káros vegyi anyagok kockázatai ellen. A résztvevő partnerszervezetek: a cseh Arnika https://arnika.org/, a szlovén ZPS https://www.zps.si/, az osztrák VKI https://vki.at/ és a cseh dTest https://www.dtest.cz/.
A Toxfree LIFE for All projektet az Európai Unió LIFE alapja (LIFE22-GIE-HU-ToxFree LIFE for All, 101114078) és az Energiaügyi Minisztérium társfinanszírozza (Z1230232). A tesztben kifejtett nézetek és vélemények a Tudatos Vásárlók Egyesületének álláspontját képviselik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.
