Találd meg a számodra legjobb hőszivattyús szárítógépet!
A Tudatos Vásárlók Egyesülete 10 márka 35 hazai boltokban és webshopokban megvásárolható hőszivattyús szárítógépet tesztelte nemzetközi fogyasztóvédő szervezetekkel együttműködésben, egységes módszertan alapján, laboratóriumban.
Hogyan válassz hőszivattyús szárítógépet? Mosógéppel egyben vagy külön? Mekkora legyen? Egyáltalán van-e értelme szárítógépet vásárolni? Ezeket a kérdéseket járjuk körül, hogy megkönnyítsük a helyzetedet, ha szárítógépvásárláson töröd a fejed.
Magyarországon csak mi tesztelünk ilyen sok készüléket laborban, a hétköznapi használatot modellezve. 7 fő tesztelési szempont volt:
Összesen 16 szempont szerint teszteltünk és 59 technikai paramétert mértünk meg és gyűjtöttünk össze a termékekről, melyek alapján össze tudod hasonlítani őket, illetve számos szűrési lehetőséget találsz a tesztünkben, hogy ki tudd választani a neked legjobbat!
A tesztelt termékek átlagára 160 000 és 986 000 Ft között mozog.
Örök tanulságnak mutatkozik, hogy nem javasolt csak ár alapján választani, mert a legjobban teljesítő modellek között is találunk 250 000 Ft-os és több százezer Ft-os átlagáron elérhető készüléket. Ugyanez elmondható a lista végéről is, ahol szintén találunk többszázezer forintos terméket. Akármennyit is szánunk tehát szárítógépre, mindenképpen érdemes utánajárnunk, hogy az egyes termékeknek melyek az erősségei és melyek a gyengeségei. Ebben segítenek a terméktesztek.
A Tudatos Vásárlók Terméktesztjei pártatlanok, tudományosak, alaposak és sok pénzbe kerül az elkészítésük.
Ingyenes tesztoldalakat könnyű találni az interneten. Sokszor azonban ezeket az oldalakat a termék mögött álló gyártók, forgalmazók támogatják, és nem kell túl alaposnak vagy tudományosnak lenniük ahhoz, hogy magukat tesztnek nevezzék. Ezért az értékeléseik inkább bújtatott reklámnak tekinthetők.
Egy nemzetközi fogyasztóvédő hálózat tagjaként a mi tesztjeinket európai és amerikai laboratóriumokban szakértők készítik. Ez a hálózat teszi lehetővé, hogy ebben a tesztben 12,4 millió Ft összértékű, anonim módon vásárolt szárítógépet vizsgáltunk.
A mi tesztjeink mindig függetlenek a gyártóktól és a forgalmazóktól, a saját pénzünkön tesztelünk – ezért kérjük a hozzájárulásodat.
Már csak pár kattintás, és kiderül, melyik a számodra legjobb szárítógép!
Ebben a cikkben összefoglaljuk neked a teszt eredményeit a legfontosabb szempontok szerint.
A leggyengébben teljesítő termék eredménye
A legjobban teljesítő termék eredménye
Teszteredmények átlaga
A cikk elolvasásához jelentkezz be vagy legyél tagunk vagy vedd meg a tesztet!
Az összehasonlításhoz jelentkezz be vagy legyél tagunk vagy vedd meg a tesztet!
A cikk elolvasásához jelentkezz be vagy legyél tagunk vagy vedd meg a tesztet!
A cikk elolvasásához jelentkezz be vagy legyél tagunk vagy vedd meg a tesztet!
A cikk elolvasásához jelentkezz be vagy legyél tagunk vagy vedd meg a tesztet!
A cikk elolvasásához jelentkezz be vagy legyél tagunk vagy vedd meg a tesztet!
A cikk elolvasásához jelentkezz be vagy legyél tagunk vagy vedd meg a tesztet!
A cikk elolvasásához jelentkezz be vagy legyél tagunk vagy vedd meg a tesztet!
Ezeket a szempontokat vizsgáltuk a laborban. A tesztkritériumok melletti százalékos érték a kritérium súlyát jelenti az összpontszám kialakításában.
A tesztelés az IEC 61121:2012 / EN 61121:2013 nemzetközi szabvány alapján történt. A tesztelés 20 ± 2°C hőmérsékletű és 65 ± 5% páratartalmú helyiségben zajlott. Mindegyik terméket pontosan ugyanazzal az automatizált módszerrel vizsgálták a laboratóriumban, hogy az eredmények könnyen összehasonlíthatók legyenek.
A laboratóriumi szakértők a szárítógépeket a mindennapi használat során előforduló textíliákkal és olyan programokkal tesztelték, amelyeket egy átlagos háztartásban is használnánk. Mindegyik szárítógépet kétféle (pamut és „easy care”) programmal, programonként legalább három alkalommal vizsgálták.
A pamut programot lepedővel, ingekkel, törölközővel, párnahuzattal és farmernadrággal futtatták le, a dob névleges pamutkapacitásának 70%-ával megtöltve. A szintetikus programot poliészter és kevertszálas ingekkel, valamint pamut- és poliészter pólókkal tesztelték, a gyártó által megadott szintetikus kapacitással, de legfeljebb a pamutkapacitás 70%-áig terhelve a dobot.
A programok indításakor a pamut ruhák kezdeti nedvességtartalma 50% (±1%), a szintetikus textíliáké 45% (±1%) volt. A vizsgálat során mérték a program végén a maradék nedvességtartalmat, annak eltérését a kívánt céltól (pamut esetén 0%, szintetikus programnál 1%), valamint a szárítás egyenletességét. Amennyiben az ismétlések eredményei jelentősen eltértek egymástól, további ciklusokat végeztek a mérési pontosság biztosítása érdekében.
A kondenzációs hatékonyság azt mutatja meg, hogy a ruhákból eltávolított nedvesség mekkora része kerül vízként a kondenzációs tartályba a program végére. Ennek mérése úgy történt, hogy a készülék tömegét a nedves ruhával együtt megmérték a ciklus megkezdése előtt, majd a ciklus végén is. A mért értékek közötti különbség a levegőbe kerülő nedvesség mennyiségére utal. Minél nagyobb a különbség, annál rosszabb a kondenzációs hatásfok.
A különböző kapacitású modellek értékeléséhez kiszámítottuk az egy kilogramm ruhára jutó energiafogyasztást. A pamut programot 70%-os, a szintetikus programot 30%-os súlyozással számítottuk be az értékelésbe.
Azt is értékelték, hogy mennyire felhasználóbarát a készülékek kialakítása. Pontozták a kézikönyv használhatóságát aszerint, hogy megtalálhatók-e bennük bizonyos alapinformációk, és ezeket mennyire felhasználóbarát formában tálalják (pl. betűméret, tartalomjegyzék, érthetőség, tagolás, ábrák, logikus felépítés, részletesség, táblázatok, hibaelhárítási, tisztítási és karbantartási utasítás).
Pontozták, hogy mennyire könnyű bepakolni, kiszedni a ruhákat, egyértelmű-e a kezelőpanel kialakítása (kijelző, gombok, szimbólumok, jelölések), és milyen könnyű tisztítani a gépek különböző részeit (kondenzvíz-lefolyó csövet, kondenzvíztartályt, szűrőket). A kondenzvíztartályt is értékelték az alapján, hogy mennyire könnyen üríthető, kijelzi-e ha megtelt, milyen gyakran kell kiüríteni, beindítható-e a szárítógép, ha a tartályt rosszul helyeztük vissza.
Az időt minden vizsgált program esetében külön-külön mérték meg. Mivel különböző dobtérfogatú gépeket tesztelünk, a ciklusidő-értékelés mindig az egy kilogramm ruha megszárításához szükséges időn alapul. A táblázatban feltüntetett idő megfelel annak az időnek, amely egy teljes adag ruha szárításához szükséges az adott programban.
Három szakértő 1-től 5-ig terjedő skálán értékelte, hogy mennyire könnyű kivasalni a gyűrött, poliészter-keverék ingeket szárítás után, azzal összehasonlítva, mintha szabad levegőn száradtak volna.
A pamut szárítás program során mért legmagasabb zajszintet értékelte három szakértő.
Laboratóriumi tesztjeink során számos mérést és vizsgálatot végzünk. A vizsgált kritériumok pontszámot kapnak: az objektív mérések (például maradék nedvességtartalom, energiafogyasztás, programidő, kondenzációs hatékonyság) egységes értékelési skálára kerülnek átszámításra, míg a szubjektív vizsgálatoknál (például használhatóság, gyűrődés, zaj) 1-től 5-ig terjedő skálát alkalmazunk. Minden esetben az 1 jelenti a leggyengébb, az 5 a legjobb eredményt.
Az egyes vizsgálati paramétereket rendszerezzük, majd a tesztprogramban meghatározott arányok szerint súlyozzuk. Az így számított eredmény százalékos formában jelenik meg, amely azt mutatja meg, hogy a készülék a maximálisan elérhető 100%-hoz képest milyen teljesítményt nyújtott.
Bizonyos kiemelt kritériumoknál korlátozást is alkalmazhatunk. Amennyiben egy meghatározó vizsgálati területen a készülék az elvárt küszöbértéknél gyengébb eredményt ér el, az összpontszám nem haladhat meg egy meghatározott szintet. Ilyen esetben a végső százalékos érték eltérhet a részpontszámok egyszerű súlyozott átlagától.
Az értelmezést az alábbi táblázat segíti
Egyre több háztartásban találkozunk szárítógéppel, így lassan már magától értetődő, hogy a mosógép mellé beszerezzünk egyet. Mivel ez is egy újabb kütyü, amelynek az előállítása és a használata nem kevés energiát és nyersanyagot igényel, nulladik lépésként gondoljuk át, hogy valóban szükségünk van-e szárítógépre.
Nem éri meg szárítógépet venni, ha
Érdemes átgondolnod a beruházást, ha
2025. július 1-jétől a szárítógépek is megkapták az új energiacímkét. A termékkategória a mosógépek és a mosó-szárítógépek után utolsóként került sorra. A változás egyik fő oka, hogy a hőszivattyús technológia elterjedésével a korábbi A+++ és A++ energiaosztályok túlzsúfolttá és nehezen átláthatóvá váltak.
Az új energiacímke szigorúbb követelményeket alkalmaz, és jobban megkülönbözteti a modellek teljesítményét. A korábbi A+++ besorolású készülékek ma jellemzően B vagy C osztályba kerülnek, míg az A++ modellek D vagy E kategóriába. Az A energiaosztály jelenleg kifejezetten nehezen elérhető, ezért még kevés készülék viseli ezt a besorolást.
Fontos, hogy az új címke megjelenése nem feltétlenül jelenti a készülékek műszaki fejlődését. A gyártóknak ugyan újra kell vizsgáltatniuk a gépeket, azonban az energiacímke elsősorban az úgynevezett gazdaságos (eco) program teljesítményét értékeli. Emiatt inkább programoptimalizálás figyelhető meg a piacon, nem pedig teljesen új modellek megjelenése.
A modern hőszivattyús szárítógépek energiafogyasztása jelentősen csökkent, a legtöbb készülék jelenleg C besorolású, de egyre több B és néhány A kategóriás modell is elérhető. A kevésbé hatékony F és G osztályú készülékek fokozatosan eltűnnek a piacról.
A hőszivattyús szárítógépek nem tartoznak a jelentős csúcsterhelést okozó berendezések közé, mivel a visszanyert hőt újrahasznosító technológia alacsonyabb névleges teljesítménnyel működik. Emiatt ezek a modellek egyre inkább meghatározóvá váltak az európai piacon.
A működési elv lényege, hogy a készülék a szárítás során keletkező hőt visszavezeti a rendszerbe, így lényegesen kevesebb energiát használ fel a hagyományos kondenzációs szárítókhoz képest. A technológia nem igényel különleges beépítést, és a készülékek ára mára közel került a klasszikus modellekéhez. A szárítás alacsonyabb hőmérsékleten történik, ami kíméletesebb a ruhákhoz, ugyanakkor hosszabb programidőt eredményezhet.
Hátrányként a szűrőrendszer nagyobb karbantartási igénye említhető. A hőcserélő érzékenyebb a szöszökre, ezért a készülékek több és finomabb szűrőt tartalmaznak, amelyeket rendszeresen tisztítani kell. Egyes modellek öntisztító megoldásokat kínálnak, de az ajtóban található fő szűrő tisztítása továbbra is minden használat után ajánlott.
Ha kis lakásban élsz, nagyon jó megoldásnak tűnik a mosó-szárítógép beszerzése, amely először kimossa, majd utána megszárítja ruháidat, így nem kell két berendezést kerülgetned.
Előnye, hogy helytakarékos, hátránya, hogy:
Ha elöltöltős mosógéped van, a tetejére is helyezheted a szárítógépedet, ezzel helyet spórolsz. Lehet kapni összeépítő keretet, amelyet a mosógépre kell rögzíteni, hogy aztán a szárítógépet stabilan a tetejére szerelhesd.
Fontos szempont, hogy ha már van mosógéped, a töltetsúlyának megfelelően válassz szárítógépet, így nem kell félretenni a nedves ruhák egy részét, hanem azonnal indulhat az egész adag szárítása.
Sokan azért vesznek szárítógépet, mert elegük van a penészedő falakból. A penészesedés alapvető oka minden esetben a levegő magas páratartalma például egy szivárgó vízvezeték vagy a száradó ruhák miatt. Gyakori ok a gyengén, hiányosan szigetelt fal is, amely télen annyira lehűl, hogy a belső térből kicsapódik a pára a falon.
Ahhoz, hogy ne jelenjen meg újra a penész az adott helyen, törekedni kell arra, hogy a falak minél melegebbek és szárazabbak legyenek, és ne legyen túl magas a szoba levegőjének páratartalma. Ezt jó külső szigeteléssel és megfelelő szellőztetéssel érhetjük el. Az optimális páratartalom a lakásban felnőttek számára 40-60%, kisgyerekek szobájában 60-70% is lehet.
A hőhíd megszüntetése, a szigetelés javítása sokszor akár több évig is elhúzódó beruházás, addig is érdemes kezelni a penészes felületet, mert az nem csak csúnya, de egészségre káros is. Viszont nem mindegy, hogy mivel.
A bolti szerekben található, kevéssé környezetbarát hipoklorit, közismert nevén hipó sokáig ott maradhat a szoba levegőjében, és a szervezetünkre káros hatású lehet. Fogyasztóvédők vizsgálatai rámutattak arra, hogy a hagyományos szerek a hipoklorit-tartalmú bolti szerekhez hasonlóan hatékonyak a penészgombák ellen, viszont kevesebb egészségügyi kockázatot rejtenek. Az olcsóbb, alternatív módszerekről itt olvashatsz.
