A Tudatos Vásárlók Egyesülete 20 mosókapszula és 13 egyéb mosószer tisztítási hatékonyságát és környezeti tulajdonságait tesztelte laboratóriumban.
Azt vizsgáltuk, hogy a mosószerek mennyire jól távolítják el különböző típusú foltokat a ruhákból és megmértük azt is, hogy mennyi foszfort tartalmaznak. Megnéztük a termékek egészségi- és környezeti kockázatainak jelölését, valamint, hogy rendelkeznek-e hiteles ökocímke tanúsítvánnyal.
A mosószerek értékelésénél a különböző foltok eltávolításának hatékonyságára kapott pontszámaikat összeadtuk, majd ebből az értékből levontuk a mért foszfortartalom 1000-szeresét. Végül a legnagyobb pontszám kapott 100 %-ot, a többit pedig ehhez viszonyítottuk. Két mosószer esetében a magas foszfortartalom miatt a levonás után negatív értéket kaptunk, ezek 0%-os végeredménnyel kerültek be a táblázatba.
Az árakat a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében az egy mosásra (közepesen szennyezett ruha, közepes keménységű víz) vonatkozó adagárban tüntettük fel.
A vizsgálati szempontok
- Hatékonyság – Mutasd a ruhádon a foltot, megmondom, ki vagy
A Tudatos Vásárlók Egyesülete arra volt kíváncsi, hogy cáfolható-e az a városi legenda, miszerint az öko mosószerek kevésbé hatékonyak, mint a nem öko mosószerek. Ezért laboratóriumban teszteltük a mosószerek hatékonyságát az MSZ 19619-3 szabvány alapján, amely a vizsgálat során használt szennyeződés foltok színváltozásának mérésére vonatkozik.
A teszthez erre a célra kifejlesztett, mesterségesen szennyezett textíliát használt a labor, ami a vizsgálat megismételhetőségét garantálja. A teszt textilcsíkokat ugyanazzal a mosógéppel, ugyanolyan programmal, 40 °C-on mosták ki. A mosószerből mindig annyit használtak, amennyit a gyártó a csomagoláson ajánl 4,5 kg közepesen szennyezett ruhához, közepes vízkeménységhez. A foltok színének változását (halványulását) műszeresen mérték.
A hétköznapi ruháinkon előforduló foltokat a fenti ábra szerint csoportosíthatjuk származásuk szerint. Általában bele sem gondolunk, hogy a testünkből mennyi szennyeződés kerül a ruhánkra, mivel ezek eltávolítása kevesebb gondot okoz általában, mint a többi csoportból származó foltoké. A mosószerek tisztító hatását a különböző összetevők különböző szennyeződés típusok eltávolító képessége adja. A háztartásban leggyakrabban előforduló szennyeződések - fizikai, kémiai jellemzőiket tekintve - az alábbiak szerint csoportosíthatók:
-
vízben oldhatók (pl. bizonyos élelmiszer eredetű szennyeződések)
-
vízben nem oldódó, de vízben duzzadó, így mechanikai hatásra eltávolítható anyagok (pl. az emberi szervezetből a ruházatra kerülő fehérje alapú anyagok)
-
vízben nem oldódó, de mosószerrel vízben oldhatóvá tehető anyagok (pl. zsír, olaj)
-
sem vízben, sem szerves oldószerben nem oldható szennyezők (pl. korom, rozsda, pigmentek stb.)
A mosószerek hatékonyságát 6 különböző típusú folton teszteltük (EMPA 108 tesztcsík, Swissatest), melyek különböző típusú szennyeződéseket modelleznek. A mesterséges folt által képviselt szennyeződés típusának számát, illetve számait tüntettük fel zárójelben a leírások után.
Fehér, optikai fehérítő nélkül fehérített: Ez ugyanaz a textil, amire a foltokat teszik, csak ebben az esetben kifehérítették. Akár a mosószer további fehérítő képessége, akár a mosás során bekövetkező szürkülés is megfigyelhető itt.
Zsíros szennyeződés: Mesterséges faggyú és pigmentek (kaolin, azaz agyag, korom és vas-oxid por) keveréke. A fehérje-típusúakat kivéve a legtöbb hétköznap előforduló szennyeződést modellezi, tulajdonképpen hívhatjuk piszoknak is. Például: bébiétel, smink, sár, föld, ceruzanyom, szerelőműhelyből származó foltok. Hőmérsékletre és a hatóanyag koncentrációjára érzékeny. (1,3,4)
Kénes fekete: Korom és kőolaj keveréke. Hasonló típusú hétköznap előforduló szennyeződéseket modellez, mint az előző folt, de érzékenyebb a mechanikus és hőmérsékleti hatásokra. (1,3,4)
Vér: Fehérje-típusú szennyeződés, érzékeny a hőmérsékletre, koncentrációra, a mosószer mosó- és fehérítő hatását teszteli. (2)
Kakaó: Fehérje-típusú szennyeződés, kakaópor és tej keveréke, a zsíros és elszíneződést okozó ételfoltokat képviseli, például: kakaó, csoki, zsíros-fűszeres foltok. (3)
Vörösbor: Gyümölcsfoltokat és egyéb festékanyagokat képvisel, például: tea, kávé, cékla, spenót, alma, banán. A mosószer fehérítő képességét teszteli. (4)
A különböző foltoknál látható pontszámok az adott folt esetében legjobban teljesítő mosószerhez viszonyított százalékos értékek, vagyis a mosószereket egymáshoz hasonlítottuk a tesztben. Azt néztük, hogy a legjobban mosó szerhez képest a többiek hogyan teljesítenek. Az eredménytáblázat hatékonyság oszlopában a különböző foltokra kapott pontszámokat összeadtuk, majd egy ideális mosószerhez viszonyítottuk. Ideális mosószer az, ami mind a 6 folt esetében a legjobb eredményt érné el.
- Egészségi és környezeti hatások
A mosási hatékonyságra vonatkozó teszteredmények mellett egészségi és környezeti információkat is közlünk a termékekről. Akkreditált laboratóriumban, akkreditált módszerrel megmértük a mosószerek foszfortartalmát, illetve a termékcímke alapján feltüntettük, hogy kockázatos-e a termék az egészségre, azaz van-e rajta veszélyességi jelzés. Megnéztük azt is, hogy a termék rendelkezik-e minősített, jogszabály alapú ökocímkével.
- Miért fontos a foszfortartalom?
Az ember által a szennyvízbe és onnan a természetes vizekbe juttatott foszfor a természetesnél gyorsabb növekedésre bírja a vízinövényeket. Így azonban felborul a vizekre jellemző egyensúly, az algák elszaporodnak, vízvirágzás (eutrofizáció) következik be. Ennek következtében időszakosan nagyon lecsökken a vizek oxigéntartalma, ami a vízi állatokra, halakra nézve is végzetes lehet.
Az elemi foszfor különböző típusú vegyületekből származhat, melyet például a háztartási tisztítószerek tartalmaznak, a leggyakoribb fajták a foszfátok és a foszfonátok. A mosószerekben elterjedt használat okozta jelentős környezetszennyezés miatt az EU 2013 júniusától mosásonként 0,5 g-ban maximalizálta a mosószer összes foszfortartalmát, így lényegében betiltotta a foszfátok alkalmazását. Ma kisebb környezeti hatású adalékokat, például foszfonátvegyületeket tesznek a mosószerekbe, a kívánt tisztító, illetve vízlágyító hatás elérésének érdekében. Ezek egy nagyságrenddel kisebb koncentrációban is hatékonyan segítik elő a szükséges tisztító hatás elérését. A szennyvizek foszfortartalmának így már mindössze egy százalékáért felelősek a mosószerek. A témáról ITT olvashatsz többet.
A laboratóriumi vizsgálat azt mérte, hogy mennyi foszfort tartalmaznak a termékek és ezt az értéket hasonlítottuk össze az EU-s határértékkel.
Mit mond a termékről, ha van ökocímkéje?
Azok a termékek vagy szolgáltatások, amelyeknek kedvezőtlen környezeti hatásaik jelentősen kisebbek, mint a hasonló célt szolgáló termékeké és szolgáltatásoké, uniós ökocímkét - EU Ecolabelt - kaphatnak. Az EU ökocímke előnye abban áll, hogy az értékelési kritériumok a termékek teljes életciklusára vonatkoznak - tehát a gyártásra és a csomagolással keletkező hulladék kezelésére is -, és ezeket főbb termékkörönként jogszabályban rögzítik. Az uniós ökocímke elnyeréséhez a terméknek a használatra való alkalmasságát, azaz a hatékonyságát is bizonyítania kell.
A környezeti hatások értékelése során feltüntettük, ha a termék rendelkezett EU Ecolabel, vagy annak megfelelő független szervezet által felügyelt öko minősítéssel.
Termékcímke adatbázisunkból tájékozódhatsz a címkékről, és azt is megtudhatod, mennyire megbízhatóak. Adatbázisunkban nem csak az EU Ecolabel, de más gyakori termékcímkék, köztük a nemzeti szinten szabályozott ökocímkék is szerepelnek.
A Green&Safe LIFE-styles projektet az Európai Unió LIFE alapja támogatja, az Agrárminisztérium társfinanszírozza. Azonosító: ENV GIE HU000622 Green&Safe LIFE-styles.
