Miért tesztelünk sportpólókat?
Pár hónapja jelent meg az UV-szűrős gyerekpólók tesztünk, most pedig a felnőtt sportpólók teszteredményeit hoztuk nektek. Mi értelme van tesztelni ezeket a termékeket? Mit tudhatunk meg az eredményekből?
A sportpólók létjogosultsága abban rejlik, hogy elvezetik az izzadságot, gyorsan száradnak, és kényelmet biztosítanak egy intenzív edzés során is. De vajon jó-e, ha ilyeneket hordunk, vagyis hogyan teljesítenek a sportpólók egészségügyi és környezeti szempontból? Erre a kérdésre kerestük a választ a ToxFree Life for All projekt legutóbbi tesztjében. A sportpólók többnyire nem okoztak csalódást a minőség tekintetében, azonban a belőlük kioldódó káros vegyi anyagok és az elszabaduló mikroszálak ügyében nem volt minden rendben.
A ToxFree Life for All projekt keretében a textiltermékek köréből vizsgáltunk már fehérneműket és UV-szűrős gyerekpólókat, előbbiek esetében csak a biszfenolok jelenlétét mértük, utóbbiaknál pedig egyéb szempontokat is figyelembe vettünk az értékelésnél. A ruházati cikkek vegyi anyag tartalmára nagyon kevés jogszabály vonatkozik, főleg, ha figyelembe vesszük azt, hogy a textilipar több mint 15 000 különféle vegyi anyagot használ fel a gyártási folyamat során, melyek egy része potenciálisan káros hatású. Azért tartjuk fontosnak a textiltermékek tesztjeit, mert ilyen típusú mérési eredmények, főleg a mi földrajzi régiónkban, korlátozott számban elérhetők és segítségükkel elsősorban tájékoztatjuk a fogyasztókat, másodsorban elősegíthetjük a törvényi szabályozás szigorítását is.
Tesztünkben 18 sportpólót vettünk górcső alá. Ellenőriztük a kémiai biztonságosságukat több szempontból, kíváncsiak voltunk, mennyire látszik meg rajtuk, ha savas és lúgos izzadságnak vannak kitéve, mennyire bolyhosodik az anyaguk használat közben és mennyire tartják meg a színüket használat és mosás során. Emellett értékeltük a címkézést és a gyártók elérhetőségét.
**A különféle termékeket vizsgáló, általunk végzett, illetve publikált tesztekben a kínai online piacterekről származó termékek rendszeresen megbuknak. A gyermekeknek szánt UV-pólók esetében az UV-védelem elégtelen volt, a játékok és az USB-töltők jelentős biztonsági hiányosságokat mutattak. Ezen felül a rendszerszintű fellépés hiánya az illegális és veszélyes termékek ellen is azt az álláspontunkat támasztja alá, hogy nem javasoljuk a vásárlást ezeken az online piactereken (Temu, Shein, AliExpress, Alibaba, Joom).
Ennek fényében meglepődtünk, hogy a sportpólók tesztjében – ami a káros vegyi anyagokat és a mikroszálak kibocsátását illeti – a kínai online piacterek olcsó termékei legalább olyan jók, mint a ismert gyártók pólói – ráadásul sokkal kedvezőbb áron elérhetők. Ebben a tesztben a káros vegyi anyagok és a mikroszálak kibocsátása állt a középpontban, a pólók illeszkedését például nem teszteltük. Ezért azt javasoljuk, hogy inkább hagyományos üzletekben vásároljunk. Az üzletekben ugyanis vásárlás előtt felpróbálhatjuk a termékeket – ez különösen fontos egy olyan póló esetében, aminek extrém körülmények között is kényelmesnek kell lennie. Így elkerülhető az a kockázat is, hogy rossz terméket kapunk – vagy egyáltalán nem kapjuk meg a megrendelt terméket.
Már megint hormonkárosító anyagok a hétköznapi termékekben
A biszfenolok mesterséges vegyi anyagok, amelyeket elsősorban műanyagok és gyanták gyártásában használnak. Legismertebbek a műanyag csomagolásokban, palackokban és hőpapírokban való felhasználásuk. Nyomokban ruházatban is megtalálhatók, ahova gyártás során kerülhetnek, különböző vegyi folyamatok, festékek vagy szennyezett újrahasznosított anyagok felhasználása során. Laboratóriumi kutatások azt mutatják, hogy a biszfenolok magasabb hőmérsékleten és izzadás során jelentős mértékben szabadulhatnak fel a textíliákból, ráadásul néhányuk ezután a bőrön keresztül a szervezetbe juthat.
Bizonyított, hogy a BPA, azaz a biszfenol A, hormonkárosító anyag. Helyettesítői, mint például a BPS vagy BPF, hasonlóan problémásnak bizonyulnak. Ezért tesztünkben öt különböző típusú biszfenol – BPA, BPS, BPF, BPB és BPAF – jelenlétét vizsgáltuk. A 18 pólóból 11 kiválóan teljesített, nem találtunk bennük biszfenolokat. Ezenkívül öt közepes és két elégtelen pontszámot adtunk. Az elégtelen értékelésre vonatkozó határérték a 0,8 mg/kg teljes biszfenol-tartalom, ami az Európai Fogyasztóvédelmi Tudományos Bizottság (SCCS) szerint a biszfenol A maximálisan biztonságos mennyisége a textíliákban.
A közepesnek értékelt pólók 0,125 és 0,55 mg/kg közötti biszfenol-mennyiséget tartalmaztak. Ezek a következők voltak: DRK Altea (0,125 mg/kg), Erima Racing (0,2 mg/kg), On Running Performance (0,25 mg/kg) és Asics Core SS felső (0,3 mg/kg), a legrosszabbnak a Puma Velocity futópóló bizonyult 0,55 mg/kg-mal. Az elégtelennek értékelt pólók esetében a biszfenol mennyiségek a biztonságos határérték sokszorosát is túllépték. A 4F férfi futópólóban összesen 23,6 mg/kg biszfenolt (BPF és BPS) mértünk. Az Under Armour UA Vanish Seamless SS-BLK póló még rosszabb eredményt mutatott, csak biszfenol F-et tartalmazott, de igen jelentős, 61 mg/kg mennyiségben.
Az eredmények alapján nem lehet kijelenteni, hogy a biszfenolok egy bizonyos anyagtípusban gyakrabban fordulnak elő, bár fehérnemű tesztünk azt mutatta, hogy a magas pamuttartalmú termékekben ritkábban és alacsonyabb koncentrációban fordulnak elő. Jelen tesztünkben 100% poliészterből készült mintákban, poliészter és elasztán keverékéből készült mintákban és csak poliamidból álló mintákban is találtunk biszfenolokat. Egy poliészter, viszkóz és pamut keverékéből álló termékben is kimutattuk őket.
Érdekes az összehasonlítás az előző, UV-szűrős gyerekpóló tesztünk eredményével is, ahol szignifikánsan magasabb volt ezen anyagok szintje.
Mikroszálak és mikroműanyagok
Felnőtt sportpóló tesztünkben főként poliészter, poliamid, nejlon, spandex és elasztán termékek szerepelnek, de egyes pólók viszkózt és pamutot is tartalmaznak. A szintetikus anyagoknak sok előnyük mellett van egy nagy hátrányuk is. Mosáskor apró szálak szabadulnak fel a textíliából, melyek a folyóvizekbe, majd a tengerekbe kerülhetnek. Szakértői becslések szerint évente 200 000-500 000 tonna mikroműanyag kerül a világ óceánjaiba. A szálak nagy része az új ruhák első mosása során szabadul fel. A mikroműanyagok egyes élőlényekre gyakorolt káros hatását már dokumentálták, de az emberi szervezetre gyakorolt rendszeres expozíció egészségügyi következményeinek mértékét még vizsgálják.
A mikroszál és a mikroműanyag kifejezéseket különböznek! Léteznek olyan technológiával előállított vékony szálak is, amelyek alapanyaga pamut, gyapjú, selyem vagy cellulóz (ilyenek például a viszkóz és a lyocell). Ezek is darabolódnak és kis szálak válnak le róluk, de mivel biológiailag lebonthatók, nem nevezzük őket mikroműanyagnak. Ha a mikroszál alapanyaga szintetikus, vagyis olyan kőolaj alapú műanyagból készült, mint a poliészter, nejlon (poliamid), akril vagy polipropilén, akkor nevezzük mikroműanyagnak. A mikroszálak kibocsátása mindenképpen problematikus, függetlenül az alapanyaguktól.
Lehetetlen előre megbecsülni, hogy az egyes anyagokból mennyi szál szabadul fel. A pamuttermékekből egyes esetekben több mikroszál származhat, mint a szintetikus textíliákból. A felszabaduló mennyiség a szálak hosszától és szilárdságától, a szálak előállításának módjától, a szövés sűrűségétől és típusától, a felületkezeléstől, a textil korától és a mosás módjától is függ.
Mivel a mikroműanyagok témája egyre jelentősebb környezeti probléma, ezért a mikroszálak mérési eredménye tette ki tesztünkben az összpontszám közel egyharmadát. Az értékelés a pólókból az ötödik mosási ciklus után leváló szálak mennyisége alapján történt úgy, hogy mivel nem létezik standard kiértékelési módszer, ezért egymáshoz hasonlítottuk őket és kiválótól elégtelenig osztályoztuk a termékeket. A legjobb és a legrosszabb eredmény közötti különbség majdnem tízszeres volt. Az egyetlen, ami kiváló értékelést kapott, az Asics póló volt, amely 144,2 mg/kg-ot bocsátott ki. A Puma Velocity futópóló modellt ezzel szemben 1252,3 mg/kg mikroszál felszabadulásával elégtelenre értékeltük.
Az anyagminőség vizsgálata
Az is érdekelt minket, hogy a sportpólók hogyan képesek ellenállni az intenzív súrlódásnak és az izzadásnak. Természetesen ezeket a vizsgálatokat is speciális laboratóriumi körülmények közt végeztük. Először az anyagok bolyhosodással szembeni ellenállását értékeltük. Minden pólóból két kört vágtunk ki, és egymással szemben elhelyeztük őket egy speciális eszközbe, amely körkörös vonalban (úgynevezett Lissajous-görbében) ellentétes irányban dörzsölte egymáshoz a darabokat. Ez a mozgatás modellezi póló mindennapos használatát. Ezután ellenőriztük, hogy mennyire bolyhosodtak ki az anyagok. A pólók többsége jó pontszámokkal teljesítette a bolyhosodási tesztet. Egy termék okozott meglepetést, az Adidas, ami annyira kibolyhosodott, hogy a teszten elégtelen pontszámot kapott.
Kiderült, hogy még a márkás pólók sem feltétlenül jobb minőségűek, pedig többet fizetünk értük.
Sportolás közben általában nem tudjuk elkerülni az izzadást. Ezért a tesztprotokollban szerepelt a színtartósság vizsgálata, méghozzá több szempontból is, először a savas és lúgos viszonyok közötti viselkedést elemeztük.
Miért fontos mindkettőt ellenőrizni? Izzadságunk pH-értéke a fizikai aktivitástól, az étrendünktől, az anyagcserétől és a bőrbaktériumok működésétől függően változik. A friss izzadság enyhén savas, általában 4,5 és 6,5 közötti pH-értékkel rendelkezik, de idővel semlegessé vagy enyhén lúgossá válhat. Az eltérő pH-érték befolyásolhatja a textilekben lévő festékanyagok stabilitását, így egy olyan anyag, amely savas környezetben megőrzi színét, lúgos izzadságban megváltozhat – és fordítva. A dezodorok és izzadásgátlók a hónalj savasságát is megváltoztatják. A dezodorok csökkentik a szagokat okozó baktériumok szaporodását, és savas, antimikrobiális vagy lúgos összetevőket, például szódabikarbónát tartalmazhatnak. Az izzadásgátlók alumíniumsók használatával csökkentik az izzadást, ami közvetve befolyásolja a nedvesség mértékét, a pH-értéket és a baktériumok szaporodásának feltételeit.
Szükséges tehát mindkét izzadságtípussal végzett tesztelés ahhoz, hogy teljes képet kapjunk, hogyan viselkedik az anyag színe a valódi körülmények között. Ebben a tesztben csak kiváló és jó pontszámokat adtunk. A jó értékelésű pólók izzadság hatására enyhén elszíneződtek.
Mit csináljunk egy izzadt pólóval? A legegyszerűbb, ha betesszük a mosógépbe. A laboratóriumban ötször mostuk ki az izzadt pólókat, és megnéztük, hogy elszíneződtek vagy kifakultak-e a mosás során vagy sem. A színtartósság ezen szempontja szerint is kiválóan vagy jól teljesítettek, kivéve a Puma Velocity pólót. Az ötödik mosási ciklus után ez az eredetileg fehér póló sötétebb, szürkésebb színű lett, ezért csak elégséges értékelést kapott.
Értékelés:
| ++ | kiváló | 80-100% |
| + | jó | 79-60% |
| 0 | közepes | 59-40% |
| – | elégséges | 39-20% |
| — | elégtelen | 19-0% |
Termékinformációk
A címkézés gyakran alábecsült szempont, pedig fogyasztóknak rendelkezésre kell hogy álljanak a legfontosabb információk, úgy mint az anyagtípus, a mosási és ápolási útmutató, valamint a gyártói adatok. A sportpólók itt is nagyrészt jól vizsgáztak. Minden terméken megtaláltuk az anyaginformációkat és a mosási szimbólumokat. Csak a Shein terméknél hiányoztak a gyártói információk.
Összefoglalás
A vizsgálat összességében pozitív képet fest. A tesztelt sportpólók többsége jó anyagtulajdonságokkal, megfelelő címkézéssel és a vizsgált vegyi anyagok alacsony vagy közepes szintjével megyőzően teljesített. Azonban érdemes mégis átnézni az eredményeket, mert 18 póló közül 7-ben kimutathatók voltak biszfenolok, illetve egyes termékekben a mikroszálak felszabadulása jelentősen magasabb volt, mint másokban.
A ToxFree LIFE for All projekt célja az egészség és a környezet védelme a mindennapi fogyasztási cikkekben lévő káros vegyi anyagok kockázatai ellen. A résztvevő partnerszervezetek: a cseh Arnika https://arnika.org/, a szlovén ZPS https://www.zps.si/, az osztrák VKI https://vki.at/ és a cseh dTest https://www.dtest.cz/.
A Toxfree LIFE for All projektet az Európai Unió LIFE alapja (LIFE22-GIE-HU-ToxFree LIFE for All, 101114078) és az Energiaügyi Minisztérium társfinanszírozza (Z1230232). A tesztben kifejtett nézetek és vélemények a Tudatos Vásárlók Egyesületének álláspontját képviselik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.





