Kancsós víztisztító
A hazánkban elérhető vízszűrő berendezések közül egyértelműen a kancsós víztisztító a legolcsóbb megoldás. Legalábbis az induláskor. Előnye, hogy használata egyszerű, hordozható és a palackozott vízhez képest jóval olcsóbb. 1 liter szűrt vizet megközelítőleg 10-20 Ft-os áron lehet vele előállítani. A tisztított víz pontos előállítási költsége nagyban függ a vízdíjtól, a szennyvíz díjtól és a tisztítóberendezés, illetve a szűrők beszerzési költségétől. Egy 4 fős család 5 éves vízfogyasztását alapul véve évente 20 alkalommal esedékes a szűrőcsere, ami kb. 200.000 Ft kiadást jelent.
Aktívszenes vízszűrők
Az aktívszenes vízszűrők ára 10.000 és 50.000 Ft között van. Előnyük a kisebb méret, a könnyű beüzemelés. Hátrányuk viszont, hogy a váltócsapon könnyebb a rendszert befertőzni, illetve, hogy beüzemelése szakembert igényelhet. Ugyanezt a kalkulációt elvégezve viszont a ritkább szűrőcsere miatt ezek a megoldások hosszútávon kedvezőbbek anyagilag.
RO-membrános vízszűrők
Határozottan az RO-membrános vízszűrők karbantartása a legkörülményesebb – bár ritkábban van rá szükség – és ezek a szűrők a legköltségesebbek is. Az elő- és utószűrők cseréjét legfeljebb 6 hónap után javasolják a gyártók, míg az RO-membránt egy 4 fős család fogyasztása mellett 2 évente kell elvégezni. Így 15.000 Ft átlagos költséggel számolhatunk 6 hónapra, ami 5 év alatt 200.000 Ft. A napi költség így 110 Ft, nagyjából annyi, mint a kancsós vízszűrők esetén.
Jobban megismernéd a különböző víztisztító berendezések működését? Akkor itt folytasd az olvasást!
Mivel a készülék költséges, karbantartása pedig idő és ráfordításigényes feladat, mielőtt beruháznánk, érdemes meggyőződni róla, van-e valós vízminőségi probléma. Ha gyanítjuk, hogy szennyezett víz folyik a csapunkból, első lépésként tehetünk hivatalos bejelentést az illetékes hivatalnál, akik kötelesek kivizsgálni a panaszt. Másik megoldás, hogy egy akkreditált laboratóriumot bízunk meg a feladattal – ez esetben önköltségen.
Innovációs és Technológiai Minisztérium – a fogyasztók érdekében. A teszt az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-18-19 jelű pályázat keretében valósult meg.
