Miért jó választás a hőszivattyú?
- zöld megoldás: a megújuló energiaforrások használatával csökkenti a károsanyag-kibocsátást;
- költséghatékony: a hagyományos fűtési rendszerekhez képest jelentős pénzmegtakarítást érhetsz el;
- hatékony: kevés energia felhasználásával nagy mennyiségű hőt képesek előállítani;
- sokoldalú: fűtésre, hűtésre és használati melegvíz-készítésre is alkalmas.
A hőszivattyúk típusai hőforrás szerint
Talajvíz hőszivattyú
A talajvíz hőszivattyúknál a talajban levő vizek hőtartalmát hasznosítjuk. Fontos, hogy a felszín alatti víz megfelelő minőségű legyen, és elegendő mennyiségben álljon rendelkezésre (legalább 0,2 m³/h a hőszivattyú minden egyes beépített teljesítményére). Az ingatlanon legalább két kutat kell fúrni egymástól 15-20 méter távolságban, az egyiket a szivattyúzáshoz, a másikat a víz visszatáplálásához. A vizet (hőenergiát) szivattyú segítségével nyerjük ki az egyik kútból, melyet továbbítunk a hőszivattyú felé. A készülékben történő hőhasznosítás (pl. épület fűtés) után a víz alacsonyabb hőmérsékleten visszavezetésre kerül a földbe a másik kúton keresztül.
Egy ilyen rendszer feltétele, hogy a terület, ahol az ingatlan található, ne legyen vízvédelmi területté nyilvánítva. A kút mélysége a vízforrás elérhetőségétől függ. Fontos megjegyezni, hogy a kutak fúrása engedélyhez kötött tevékenység, melynek feltételei területenként eltérőek lehetnek. A rendszer kialakítása során elengedhetetlen a talajvíz összetételének ismerete.
Geotermikus hőszivattyú
A talaj hőmérséklete a talaj összetételétől és mélységétől függ. A talajhőt a geotermikus szondában vagy talajkollektorban szivattyú segítségével áramoltatott víz és fagyálló folyadék keveréke, mint közvetítő közeg adja át a hőszivattyúnak, ahol a hőhasznosítás történik.
A geotermikus hőhasznosításnál megkülönböztetünk talajszondás és talajkollektoros rendszereket.
A talajszondás rendszernél jellemzően 60-200 méter mélységben lévő zárt csőrendszer kerül telepítésre, melyben szivattyú segítségével kering a hőhordozó közeg, így hasznosítva a kőzetek hőjét. A talajszonda telepítésének feltétele, hogy az ingatlanon ne legyenek védendő vízrétegek vagy földalatti üregek. A talajszondás rendszerek létesítése szintén engedélyeztetéshez kötött.
A talajkollektoros rendszer a szondás rendszerrel ellentétben nem lefelé kerül kiépítésre, hanem a csőhálózat – melyben a hőhordozó közeg kering – vízszintesen kerül lefektetésre. A csőhálózat 1,5-2,5 mélyen kerül a talajba. A talajkollektor telepítéséhez szükséges terület kb. 1,5-2-szer nagyobb, mint a fűteni kívánt épület alapterülete. A talajon kívül a kollektorok a talajvízbe is elhelyezhetők, amelyben egész évben van megfelelő áramlás.
A talajvizes-geotermikus hőszivattyú rendszerek annyira drágák, hogy legjobb esetben is csak társasházak, vagy annál nagyobb épületek vagy épületegyütteseknél lesznek kifizetődőek.
Levegős hőszivattyú
A levegős hőszivattyúk a környezeti levegő hőtartalmát hasznosítják, így a külső léghőmérséklet csökkenésével csökken a hasznosítható hőtartalom.
Ezeket a típusú hőszivattyús rendszereket a hőhasznosítás szempontjából a leggyorsabb és legköltséghatékonyabb telepíteni. A telepítés során azonban mindenképpen ügyelj az elhelyezésre, ugyanis a készülék által keltett zaj okozta környezeti hatásokon kívül egyéb szabályokat (pl. társasházi szabályok, műemlékvédelem) is figyelembe kell venni. Tartsd azt is szem előtt, hogy a készülék megfelelő működéséhez szükséges légmozgás, azaz a gép megfelelő szellőzése is biztosított legyen.
Az előző rendszerekhez képest a levegős hőszivattyúk a legkevésbé hatékonyak (a külső levegő hőmérséklete nagyon változó, télen akár fagypont alá is süllyedhet), de az alacsonyabb beruházás és a könnyű telepítés miatt a legnépszerűbbek.
A levegős hőszivattyúknál megkülönböztetünk osztott és monoblokk rendszerű készülékeket:
- az osztott rendszerűeknél az elpárologtató és a kompresszora a kültéri egységben, míg a kondenzátor és a keringető szivattyú a beltéri egységben található;
- az egy egységgel rendelkező (monoblokk) változatban az összes alkatrész a kültéri egységben van. Előnye, hogy a beltérben kialakítandó rendszer helyigénye kisebb.
Az osztott rendszerűek jellemzően halkabbak a monoblokkoshoz képest.
A levegős hőszivattyúk beltéri egységének kialakítása szerint megkülönböztetünk levegő-levegő és levegő-víz hőszivattyút. A levegő-levegő hőszivattyú (split klíma) egy olyan fűtési és hűtési rendszer, amely a környezeti levegő hőjét használja fel a lakótér hőmérsékletének szabályozására.
Split klíma vásárlás előtt állsz? Böngéssz tesztünk alapján, mely segítségével könnyen igényeidnek megfelelő légkondit választhatsz.
A levegő-víz hőszivattyú egy olyan fűtési és hűtési rendszer, amely a környezeti levegő hőjét használja fel a víz felmelegítésére, amit aztán fűtésre vagy használati meleg víz előállítására használnak.
A hőszivattyúk hatékonysága többek között függ a környezeti hőmérséklettől, a rendszer méretétől, az épület méretétől, hőszigetelésétől, tájolásától, a fűtési rendszer típusától, és a telepítés minőségétől.
A megfelelő hőszivattyú kiválasztásához mindenképpen ajánlott energetikai szakember tanácsát kérni.
Forrás: https://www.dtest.cz/, https://www.canva.com/, https://www.mekh.hu/