Vegyük példának a budapesti taxitársaságokról készült tesztünkben meghatározott útvonalat: a kiindulási pont a Carolina Apartments, a cél pedig a Corvinus Egyetem új épülete, ami egy budapesti egyetemi hallgató tipikus tanórára járását jelentheti. Megvizsgálunk néhány gyakori közlekedési módot, amelyet az odajutáshoz használhatunk, például gyaloglás, taxizás és tömegközlekedés, és meghatározzuk a szénlábnyomot a Nemzetközi Közlekedési Fórumnak az új mobilitás környezeti teljesítményének értékeléséről szóló jelentéséből származó 1. táblázat segítségével.
A leggyorsabban autóval lehet odaérni, ami körülbelül 11 percet vesz igénybe. Egyesek számára ez azt jelenti, hogy taxit hívnak. Egy autó energiafogyasztása körülbelül 2,3 MJ/km, és az út a Google Maps szerint körülbelül 3,6 km, így az út energiafogyasztása körülbelül 8,28 MJ lenne. A jelentés szerint az üzemanyag szén-dioxid-intenzitása körülbelül 15,4 g CO2/MJ, tehát ez a mód összesen körülbelül 127,5 gramm CO2-t bocsátana ki.
Egy másik gyakori módja a gyors eljutásnak a tömegközlekedés, amely körülbelül 20 percet vesz igénybe. Ez úgy történik, hogy először a 61-es busszal vagy villamossal a metróállomásig utazunk, majd onnan egy másik busszal vagy metróval jutunk el az egyetemre. Ez az út az első busszal 1,6 km-t, a második busszal vagy a metróval pedig 1,5 km-t tesz ki. A busz energiafogyasztása 10,1 MJ/km, a metróé pedig 63,8 MJ/km. A buszon azonban átlagosan 17 utas is utazik, a metrón pedig átlagosan 190 utas, így egy utasra vetítve a busz energiafogyasztása kb. 0,6 MJ/km, a metróé pedig kb. 0,34 MJ/km. Ez összesen kb. 1,47 MJ energiafogyasztást eredményez, ha a metróval megyünk, így a teljes kibocsátás kb. 22,64 gramm CO2. Ehelyett, ha az út második szakaszára is busszal megyünk, akkor a fogyasztás körülbelül 1,86 MJ, a teljes kibocsátás pedig körülbelül 28,64 gramm.
Elektromos kerékpárral vagy robogóval is el lehet jutni az egyetemre körülbelül 15 perc alatt. Ez 0,08, illetve 0,04 MJ/km fogyasztást jelent, és a Google Maps által ajánlott útvonal 3,8 km hosszú, ami összesen 0,304 MJ a kerékpár és 0,152 MJ a robogó esetében. Ez a kerékpár esetében 4,68 gramm, a robogó esetében pedig 2,34 gramm szén-dioxid-kibocsátást eredményez.
Végül, a távolságot gyalogosan is megtehetjük pénzkiadás és kis szén-dioxid-kibocsátás nélkül, de átlagosan 42 percet vesz igénybe a 3,1 km-es táv megtétele az egyetemig, ami több mint kétszer annyi idő, mint bármely más módszerrel.
Az eredményeket tehát az alábbi táblázatban összegezhetjük, és megállapíthatjuk, hogy az elektromos kerékpár és a robogó a leginkább energiatakarékos módja annak, hogy ésszerű idő alatt olyan távolságokat tegyünk meg, amelyek már esetleg túl nagyok ahhoz, hogy gyalogosan tegyük meg, míg a tömegközlekedés és a taxi könnyebben elérhető, és a taxival való utazás veszi igénybe a legkevesebb időt.
|
Módszer |
Szükséges idő (perc) |
Fogyasztott energia (MJ) |
Szénlábnyom (g) |
|
Taxi |
10-12 (várakozási idő függvényében változhat) |
8.28 |
127.5 |
|
Busz |
16-20 (menetrend függvénye) |
1.86 |
28.64 |
|
Busz + metró |
16-20 (menetrend függvénye) |
1.47 |
22.64 |
|
Elektromos kerékpár |
14-16 |
0.304 |
4.68 |
|
Elektromos robogó |
14-16 |
0.152 |
2.34 |
Forrás:
https://www.itf-oecd.org/sites/default/files/docs/environmental-performance-new-mobility.pdf