Találd meg a legjobb fényvédő arckrémet!
A Tudatos Vásárlók Egyesülete 12 márka 13 hazai boltokban és webshopokban megvásárolható fényvédő arckrémét tesztelte nemzetközi együttműködésben, egységes módszertan alapján, laboratóriumban.
Tévhit, hogy a fényvédőknek csak a strandtáskában van a helye. Szeles vagy borús időben, sőt, télen sem vagyunk teljesen biztonságban a napsugaraktól. Az UV-sugarak a sima felületekről (hó, víz vagy homok) visszaverődnek, így az UV-sugárzásnak való kitettség többszöröse, mint egyéb felületeken. Az UV-sugárzás által okozott bőrkárosodások elkerülése érdekében fontos, hogy időjárástól függetlenül, egész évben védjük arcbőrünket.
Az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az arcbőr védelmére kifejlesztett fényvédők. Próbára tettük, hogy valóban olyan jól védenek-e, mint ahogy a gyártók állítják. Az 50-es és 50+ védelmi faktorú, fényvédő arckrémek termékek tesztjében azt ellenőriztük, hogy a csomagoláson hirdetett módon, megfelelően védik-e a bőrt; önkéntesek segítségével értékeltük, milyen jól használhatók a gyakorlatban; megnéztük, tartalmaznak-e nemkívánatos vegyi anyagokat. Vizsgáltuk környezeti hatásukat is, és ellenőriztük a termékek címkéjén található információtartalmat.
Fontos tudni, hogy a kozmetikai termékekben a gyártók gyakran változtatják az összetevőket az új trendeknek és előírásoknak megfelelően, így az összetevők listáját minden esetben javasoljuk átnézni.
A tesztelt termékek átlagára 4 500 és 11 300 Ft között mozog a teszt publikálásakor, 100 ml-re vonatkoztatva 12 750 – 25 000 Ft az áruk. A termékek árai tájékoztató jellegűek és a teszt publikálásának időpontjában érvényesek.
Tény, hogy ezek a speciálisan arcra szánt fényvédő krémek drágábbak a hagyományos, egész testre való társaiknál, azonban kifejezetten arcbőrre fejlesztették ki őket. Örök tanulságnak mutatkozik, hogy nem javasolt csak ár alapján választani, mert a legjobban teljesítő termékek között is találunk olcsókat és drágákat.
Legyél a tagunk, hogy hozzáférj a több mint 3200 termék és szolgáltatás objektív értékeléséhez.
Az összehasonlításhoz jelentkezz be vagy legyél Szupertagunk!
Ezeket a szempontokat vizsgáltuk a laborban szakértők segítségével. A tesztkritériumok melletti százalékos érték a kritérium súlyát jelenti az összpontszám kialakításában. A termékek árai tájékoztató jellegűek.
Az UVA és UVB-sugarak elleni védelem hatékonyságának vizsgálata során azt ellenőriztük, hogy az UVA- és UVB-fényvédelem megfelel-e a csomagoláson feltüntetett értékeknek és összhangban van-e az Európai Bizottság a fényvédő termékekről és a hatékonyságukra vonatkozó állításokról szóló 2006-os ajánlásával. Egy új módszert – a hibrid diffúz reflexiós spektroszkópiát (HDRS) – alkalmaztunk. Ez, a bőrön diffúz reflexiós spektroszkópiával (DRS) végzett in vivo mérések és in vitro transzmissziós mérések (egy érdes felületű plexi lemez (PMMA-lemez) segítségével végzett mérés) kombinációja.
Ezzel az eljárással mind a fényvédelmi tényező (UVB-sugarak elleni védelem), mind az UVA-sugarak elleni védelem szintje anélkül vizsgálható, hogy az önkéntesek bőrén égési sérüléseket okozna. Ez a módszer etikusabb az ISO 24444:2019 és ISO 24443:2021 szabványok szerinti fényvédő faktor vizsgálatnál, azonban jelenleg nem ISO-szabvány, de várhatóan hamarosan azzá válik.
Egy napkrémnek a különféle bőrtípusokat figyelembe véve a lehető legtöbb ember számára a címkén feltüntetett védelmet kell biztosítania. A vizsgálat során a laboratóriumban mért SPF-et hasonlítottuk össze a gyártói SPF-el, a megengedett eltérés 17%-os lehetett.
Az UVA-fényvédő faktor esetében is az Európai Bizottság ajánlását vettük figyelembe, amely szerint az UVA-nak a címkén feltüntetett SPF legalább 1/3-ának kell lennie. Ezt az arányt a címkézett SPF alapján számoltuk ki. Az ajánlás teljesítéséhez ≤ 3 arányt kellett elérni.
Ahogy az SPF esetében is történt, ezt a határértéket (≤ 3) a módszer változóinak figyelembevételével korrigálni kellett.
Mindegyik naptejet 30 különböző korú női tesztelő értékelte. A tesztelési körülmények azonosak voltak és minden esetben az alkarjukat krémezték be. A termékeket az eredeti csomagolásukban kapták meg, de a csomagolás és a címke le volt ragasztva, hogy elkerüljük a márka beazonosíthatóságát. Egy kérdőívet töltöttek ki a kozmetikai tulajdonságok értékelésére. Többek között értékelték a termék adagolását, felvitelét, textúráját, illatát, beszívódását, a zsírosságát, ragadósságát és hogy mennyire hagyott fehér foltokat a bőrön. A krémekről alkotott általános benyomásukat is feljegyeztük, és arra is kíváncsiak voltunk, hogy megvásárolnák-e a tesztelt termékeket.
Az értékelés során több tényezőt is figyelembe vettünk:
Összetevők
Csomagolás
Fontos tudni, hogy a kozmetikai termékekben a gyártók gyakran változtatják az összetevőket az új trendeknek és előírásoknak megfelelően, így az összetevők listáját minden esetben javasoljuk átnézni.
Ellenőriztük, hogy biztonságos használat érdekében, a címkézés megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK a kozmetikai termékekről szóló rendeletében foglaltaknak.
A kötelező címkézési követelmények keretében fel kell tüntetni:
Minden információt letörölhetetlen, könnyen olvasható és jól látható betűkkel kell feltüntetni.
A kötelező jogszabályi követelményeken kívül ellenőriztük néhány olyan extra meglétét, amelyek szintén fontosak a fogyasztók számára:
Tájékoztatás a fényvédő termékekről
2006 szeptemberében az Európai Bizottság egy ajánlást tett közzé a fényvédő termékekről és a hatékonyságukra vonatkozó állításokról, amelyben a termékek hatékonyságára, valamint a címkén feltüntetendő információkra vonatkozik.
A fényvédő termékek hatékonyságára vonatkozó címkézés:
Természetesen örülünk, ha extra információként szerepel a csomagoláson (az európai ajánlásban nem szerepel): napszemüveg / sapka /kalap/ ruházat viselésére való utalás.
Egyéb, (megtévesztő?) állítások
Általában számos – tudományosan alá nem támasztott – állítás szerepel egy kozmetikai termék csomagolásán, azért, hogy meggyőzzenek a termék megvásárlásáról. Ezek sokszor félrevezetőek lehetnek, vagy hamis biztonsági érzetet keltenek.
Az alábbi, leggyakrabban használt állításokat kerestük a termékeken és pontlevonással büntettük:
Megnéztük a termékek INCI-listáját (kozmetikai termék összetevőinek felsorolása), hogy kiderítsük, tartalmaznak-e olyan összetevőket, amelyeknek a kozmetikumokból való kizárásáért a fogyasztói szervezetek kampányolnak:
Labortesztjeink során számtalan mérést és vizsgálatot elvégzünk. A vizsgált kritériumok pontszámokat kapnak, 0-tól 5-ig tartó skála alapján értékelünk. Minden esetben igaz, hogy 0 a legrosszabb és 5 a legjobb érték.
A vizsgálati paramétereket rendszerezzük, a legfontosabb jellemzőket pedig súlyozzuk, így képzünk egy százalékos értéket, ami végül a termék tesztben elért eredményét mutatja a maximálisan elérhető 100%-hoz képest.
Bizonyos kiemelt kritériumoknál egyéb korlátozásokat is alkalmazunk, amennyiben az elvártnál (küszöb) rosszabb eredményt ér el a vizsgált szempont, az összeredmény sem mehet meghatározott érték fölé. Ebben az esetben a végső százalékos érték nem felel meg a kritériumok súlyozott átlagának. Az értékelést segíti az alábbi táblázat:
Ha fényvédelemről van szó, a válasz nem. Mind az arcra, mind a testre való fényvédő termékeknek hatékonyan kell védeniük a nap ellen. Az arcbőr védelmére szolgáló termékek széles választéka elsősorban a trendeket és a kozmetikai üzletek polcain lévő új és folyamatosan változó kínálatot tükrözi.
A feltett kérdésre adott válasz azonban megváltozik, ha figyelembe vesszük a kozmetikai tulajdonságokat is, azaz a bőrön való érzetet, a bőr elszínezését a felvitel után és a beszívódást. Az általunk tesztelt termékek ezekben a tulajdonságokban inkább a hagyományos arckrémekhez hasonlítanak, és ez egyben a gyártók fő aduásza is, amikor a kifejezetten arcra szánt fényvédőket reklámozzák.
A könnyedebb, kevésbé zsíros állagnak köszönhetően nem lesz fényes a bőr, felvitele utána a sminkelés is könnyebb, míg az általában gyengédebb illat a legérzékenyebb orrúaknak is kedvez. Egyszóval, ezeket a krémeket kellemesebb „viselni”. A kisebb kiszerelés (30-50 ml) praktikus, akár a kézitáskában is elfér egy krém. Ami viszont kevésbé csábít a megvásárlásukra, az az ár: átlagosan kétszer vagy akár háromszor annyiba kerülnek, mint a hagyományos fényvédők.
Azt, hogy a gyártók a felhasználói élmény terén jó munkát végeztek, a teszt gyakorlati részében a kapott pontszámok is tükrözik.
Ha egyértelműnek gondoljuk, hogy a legtöbb termék szinte gond nélkül átmegy az UVA- és UVB-fényvédelem teszten, akkor nagyot tévedünk, ugyanis néhány termék számára nagy kihívást jelentett a laboratóriumi tesztelés.
A napsugárzás többek között (rövidebb) ultraibolya B sugárzásból („UVB sugárzás”) és (hosszabb) ultraibolya A sugárzásból („UVA sugárzás”) áll össze. A leégést és az ebből eredő pirosodást (erythema) főleg az UVB sugárzásnak köszönhető. Bár a napozásnak tagadhatatlanul vannak előnyei (különösen a szervezet D-vitamin-termelését illetően), az is tény, hogy a túlzott UV-sugárzás a bőrrák (beleértve a melanómát is) és a bőr idő korai öregedésének kockázatával jár, illetve az immunrendszerünkre is károsan hat. A naptejek a káros sugarak elleni védelem harmadik szintjét jelentik: az első a nap elkerülése (azokban az órákban, amikor az árnyékod kisebb nálad), a második pedig a megfelelő ruházat és sapka viselete.
A fényvédő faktor (a címkén rövidítve SPF azaz Sun Protection Factor) arra utal, hogy a termék mennyire képes blokkolni az UVB sugarakat.
Az SPF 15-ös faktor az UVB sugarak egy tizenötödét (azaz 6,66%) átengedi; azaz 93%-át nyeli el.
Az SPF 30-as faktor az UVB sugarak egy harmincadát (3,33%) átengedi; azaz 97%-át nyeli el.
Az SPF 50-es faktor az UVB sugarak egy ötvenedét (azaz csak 2%) átengedi; azaz 98%-át nyeli el.
Azonban semelyik naptej sem tudja az UVB-sugarak 100%-át elnyelni, ezt még az SPF 50+-os termékek sem garantálják.
Európában hét különböző SPF-et használunk: SPF 6, 10, 15, 20, 30, 50, 50+, amelyeket négy fényvédelmi szintbe sorolhatunk:
Minél nagyobb az SPF-érték, annál több sugárzást nyel el.
Ne felejtsd el, hogy nem csak a leégést okozó UVB-sugarak elleni védelem fontos. Még fontosabb az UVA-sugarak elleni védelem, amelyek sejtelváltozásokat (és hosszú távon bőrrákot) okoznak.
Az UVA és UVB-védelem arányának legalább 1:3-nak kell lennie a csomagoláson feltüntetett SPF viszonylatában. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy olyan terméknek, amelynek a csomagoláson feltüntetett fényvédő faktora 30, legalább 10-es fényvédő faktort kell biztosítania az UVA-sugarak ellen. Az UVA védelmet mindig egy körben jelzik a csomagoláson.
Mind az ásványi, mind a kémiai UV-szűrők az UV-sugárzástól védik a bőrt, azonban működésük eltérő.
A kémiai szűrők bejutnak a bőrbe, elnyelik az UV-sugárzást, és ártalmatlan hővé alakítják azt.
Az ásványi szűrők – más néven fizikai vagy szervetlen szűrők – pigmentekből állnak, amelyek az UV-sugarakat szétszórva akadályozzák meg, hogy azok behatoljanak a bőrbe. Az UV-sugarak visszaverődnek, és így nem járulnak hozzá a mélyebb rétegekben történő káros felszívódáshoz.
Ha a szűrők nanorészecskéket tartalmaznak, a gyártóknak ezt külön jelezniük kell az összetevők listáján a „nano” szóval. Az ásványi szűrőket (cink- és titán-dioxid) leggyakrabban az organikus kozmetikumokban használják.
A vizsgált termékek mindegyike tartalmaz kémiai szűrőket, de kettő (Nivea Sun Triple protect és Lancaster) tartalmaz ásványi szűrőt (titán-dioxid), amely a Nivea termékében nano formában van jelen.