Fényvédő arckrémek

Az UVA és UVB-sugarak elleni védelem hatékonyságának vizsgálata során azt ellenőriztük, hogy az UVA- és UVB-fényvédelem megfelel-e a csomagoláson feltüntetett értékeknek és összhangban van-e az Európai Bizottság a fényvédő termékekről és a hatékonyságukra vonatkozó állításokról szóló 2006-os ajánlásával. Egy új módszert – a hibrid diffúz reflexiós spektroszkópiát (HDRS) – alkalmaztunk. Ez, a bőrön diffúz reflexiós spektroszkópiával (DRS) végzett in vivo mérések és in vitro transzmissziós mérések (egy érdes felületű plexi lemez (PMMA-lemez) segítségével végzett mérés) kombinációja.   

Ezzel az eljárással mind a fényvédelmi tényező (UVB-sugarak elleni védelem), mind az UVA-sugarak elleni védelem szintje anélkül vizsgálható, hogy az önkéntesek bőrén égési sérüléseket okozna. Ez a módszer etikusabb az ISO 24444:2019 és ISO 24443:2021 szabványok szerinti fényvédő faktor vizsgálatnál, azonban jelenleg nem ISO-szabvány, de várhatóan hamarosan azzá válik.  

Egy napkrémnek a különféle bőrtípusokat figyelembe véve a lehető legtöbb ember számára a címkén feltüntetett védelmet kell biztosítania. A vizsgálat során a laboratóriumban mért SPF-et hasonlítottuk össze a gyártói SPF-el, a megengedett eltérés 17%-os lehetett.   

Az UVA-fényvédő faktor esetében is az Európai Bizottság ajánlását vettük figyelembe, amely szerint az UVA-nak a címkén feltüntetett SPF legalább 1/3-ának kell lennie. Ezt az arányt a címkézett SPF alapján számoltuk ki. Az ajánlás teljesítéséhez ≤ 3 arányt kellett elérni. 

Ahogy az SPF esetében is történt, ezt a határértéket (≤ 3) a módszer változóinak figyelembevételével korrigálni kellett.  

Mindegyik naptejet 30 különböző korú női tesztelő értékelte. A tesztelési körülmények azonosak voltak és minden esetben az alkarjukat krémezték be. A termékeket az eredeti csomagolásukban kapták meg, de a csomagolás és a címke le volt ragasztva, hogy elkerüljük a márka beazonosíthatóságát. Egy kérdőívet töltöttek ki a kozmetikai tulajdonságok értékelésére. Többek között értékelték a termék adagolását, felvitelét, textúráját, illatát, beszívódását, a zsírosságát, ragadósságát és hogy mennyire hagyott fehér foltokat a bőrön. A krémekről alkotott általános benyomásukat is feljegyeztük, és arra is kíváncsiak voltunk, hogy megvásárolnák-e a tesztelt termékeket. 

Az értékelés során több tényezőt is figyelembe vettünk:  

Összetevők

• a termék általános összetételét, figyelembe véve az UV-szűrők hormonháztartásra gyakorolt káros hatását, a lebomlóképességüket, a bioakkumulációt (szennyezőanyagok felhalmozódása élőlényekben) és a toxicitást. Illatanyagok, bizonyos tartósítószerek, színezékek, és mikroműanyagok jelenlétét is vizsgáltuk;  

• a mikroműanyagok jelenlétét, beleértve azokat a folyékony mikroműanyagokat (más néven folyékony polimereket), amelyek egyébként nem tartoznak a jelenlegi jogszabályok szerinti mikroműanyagok meghatározása alá. Ennek ellenére úgy döntöttünk, hogy mikroműanyagként kezeljük azokat, mert úgy véljük, hogy nyomon kell követni és lehetőség szerint kerülni őket;  

Csomagolás

• az elsődleges csomagolás jellemzőit, amely keretében ellenőriztük és értékeltük a felhasznált anyag(ok) típusát (jobb értékelést adtunk, ha egyféle újrahasznosítható anyagból vagy bioműanyagokból készült) és a csomagoláson feltüntetett újrahasznosított anyag százalékos arányát (ha volt ilyen);  

• a „kiürült” csomagolásban maradt, fel nem használt termék mennyiségét, amelyből nagy valószínűséggel hulladék lesz. Referenciaként az EU ökocímkét használtuk: az elsődleges csomagolást úgy kell megtervezni, hogy a termék legalább 92%-a könnyen eltávolítható legyen a tartályból;  

• másodlagos csomagolást (ami általában egy kartondoboz) és annak újrahasznosíthatóságát. Ebben a termékkategóriában szükségtelennek tartjuk, ezért pontlevonással büntettük;  

• PIR-arány (a csomagolóanyag és térfogat arányt számoltuk ki). A PIR-nek kevesebbnek kell lennie, mint 0,28 gramm csomagolóanyag a termék grammjára vetítve. Ez a (laboratóriumban mért) csomagolás súlya és a termék (címkén feltüntetett) térfogata közötti arány: az alacsonyabb arány kevesebb kezelendő hulladékot jelent, de kevesebb anyagot is kell előállítani és könnyebb a szállítás. 

Fontos tudni, hogy a kozmetikai termékekben a gyártók gyakran változtatják az összetevőket az új trendeknek és előírásoknak megfelelően, így az összetevők listáját minden esetben javasoljuk átnézni. 

Ellenőriztük, hogy biztonságos használat érdekében, a címkézés megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK a kozmetikai termékekről szóló rendeletében foglaltaknak.  

A kötelező címkézési követelmények keretében fel kell tüntetni:  

• gyártó, importőr vagy forgalmazó neve és címe;   
• névleges tartalom tömegben vagy térfogatban;  
• minőségmegőrzési idő; 
• tételszám; 
• összetevők az INCI-nómenklatúrában. Az összetevőket az INCI-nómenklatúrában a koncentráció csökkenő sorrendjében kell megnevezni; 
• nyelv: a címkézési információkat annak a tagállamnak a nyelvén kell feltüntetni, ahol a terméket a végfelhasználó részére forgalmazzák (kivéve: összetevők).

Minden információt letörölhetetlen, könnyen olvasható és jól látható betűkkel kell feltüntetni. 

A kötelező jogszabályi követelményeken kívül ellenőriztük néhány olyan extra meglétét, amelyek szintén fontosak a fogyasztók számára:  

• kapcsolattartási cím és telefonszám a forgalmazás országában; 
• eltarthatóság. A legideálisabb helyzet az lenne, ha a fényvédő krémeken kötelező lenne a lejárati idő feltüntetése, de jelenleg ez nem így van. A legtöbb 12 hónapig áll el;
• INCI olvashatósága. Az INCI, az összetevők listája a legfontosabb a tubuson vagy tégelyen található összes információ közül. Megvizsgáltuk az INCI betűméretét; 
• INCI a tubuson vagy a tégelyen. Egyes termékeknél a dobozon (a külső csomagoláson) szerepel az összetevők listája, de magán a tubuson vagy a tégelyen sajnos nem; 
• a termékek rendes lezárása, hogy a fogyasztó biztos lehessen abban, hogy korábban senki sem bontotta fel és használt belőle.

Tájékoztatás a fényvédő termékekről 

2006 szeptemberében az Európai Bizottság egy ajánlást tett közzé a fényvédő termékekről és a hatékonyságukra vonatkozó állításokról, amelyben a termékek hatékonyságára, valamint a címkén feltüntetendő információkra vonatkozik. 

A fényvédő termékek hatékonyságára vonatkozó címkézés: 

• a fényvédő terméknek védenie kell az UVA és UVB sugárzással szemben; 
• a fényvédő termékek hatékonyságát jelző állítások legyenek egyszerűek, egyértelműek és közérthetőek; 
• a fényvédő termékek hatékonyságát a címkén olyan kategóriákban kell feltüntetni, mint alacsony védelem (napvédő faktor 6,10), közepes védelem (napvédő faktor 15, 20, 25), erős védelem (napvédő faktor 30, 50), rendkívül erős védelem (napvédő faktor 50+). A fényvédő termék kategóriáját legalább olyan láthatóan kell feltüntetni a címkén, mint a napvédő faktort; 
• tilos azt állítani, hogy a termék 100%-os védelmet biztosít az UV-sugárzás ellen, illetve, hogy nem szükséges ismételten használni a terméket (mint „egésznapos védelem”); 
• tanácsok a szükséges óvintézkedésekről: „Fényvédő termék használata mellett se tartózkodjon túl sokáig a napon!”, „Csecsemőket és kisgyerekeket ne érjen közvetlen napfény!”, „A túlzott napozás komoly veszélyt jelent az egészségre!” „Figyelem: az ajánlott mennyiségnél kevesebb használata jelentősen csökkenti a védelem mértékét”;
• használati utasítások: „Még napozás előtt használja a fényvédő terméket”, „A védelem fenntartása érdekében gyakran ismételje a szer alkalmazását, különösen izzadás, úszás vagy törölközés után”; 
• legyen biztosított, hogy a hatékonyság eléréséhez elegendő mennyiségű terméket használnak a fogyasztók, pl. piktogram, rajz vagy mérőeszközzel jelzik a szükséges mennyiséget.

Természetesen örülünk, ha extra információként szerepel a csomagoláson (az európai ajánlásban nem szerepel): napszemüveg / sapka /kalap/ ruházat viselésére való utalás. 

Egyéb, (megtévesztő?) állítások 

Általában számos – tudományosan alá nem támasztott – állítás szerepel egy kozmetikai termék csomagolásán, azért, hogy meggyőzzenek a termék megvásárlásáról. Ezek sokszor félrevezetőek lehetnek, vagy hamis biztonsági érzetet keltenek. 

Az alábbi, leggyakrabban használt állításokat kerestük a termékeken és pontlevonással büntettük: 

• „hipoallergén”: az Európai Bizottság kozmetikai állításokra vonatkozó iránymutatásai szerint ez az állítás csak olyan esetekben használható, amikor a kozmetikai terméket úgy alkották meg, hogy minimalizálják annak allergén hatását. A gyártónak bizonyítékkal kell rendelkeznie az állítás alátámasztására, amely tudományosan megalapozott és statisztikailag megbízható adatokkal igazolja a termék nagyon alacsony allergén hatását. Ha egy kozmetikai termék azt állítja, hogy hipoallergén, akkor az ismert allergének vagy allergén előanyagok jelenlétét teljes mértékben el kell kerülni.  A „hipoallergén” állítás használata azonban nem zárja ki teljes mértékben az allergiás reakció kockázatát, és a termék nem keltheti ennek látszatát sem. A fogyasztók számára viszont ez nem egyértelmű. 
• „bőrgyógyászatilag tesztelt”: a fenti technikai dokumentum szerint „ez azt jelenti, hogy a terméket bőrgyógyász felügyelete mellett embereken tesztelték”. Az állítás megfogalmazásától függően utalhat a termék konkrét hatékonyságára vagy tolerálhatóságára.  
• „klinikailag tesztelt”: az európai irányelvek szerint ez arra a szakértelemre, eljárásra vagy körülményekre utal, amelyek között a vizsgálatokat elvégezték. Azt jelenti, hogy a terméket klinikai protokoll szerint vagy klinikai környezetben, orvosilag képzett szakember vagy más, tudományosan képzett szakember felügyelete mellett embereken tesztelték. Utal a szakértelemre, a folyamatra vagy a körülményekre, amelyek között a vizsgálatokat elvégezték. A fogyasztók számára nem egyértelműek az effajta állítások. Emellett az iránymutatás csak nagyjából határozza meg azokat a paramétereket, amelyeket a gyártóknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy ezt állíthassák. 
• „parabénmentes”: a parabének tartósítószerek, és heves vita folyik a biztonságosságukról. Amikor egy gyártó ezt állítja, az inkább egy meggyőző marketingfogás. Ez azt jelenti, hogy a termék nem tartalmaz parabéneket, de ez nem jelenti azt, hogy nem használnak más tartósítószereket, amelyek biztonságossága szintén kétes, vagy amelyek károsak lehetnek az egészségre. A parabének azonban biztonsági szempontból nem mind egyformák, és az Európai Bizottság rendelet kimondja, hogy „a kozmetikai termékekre vonatkozó állításoknak objektívnek kell lenniük, és nem kelthetik rossz hírét sem a konkurenciának, sem a legálisan használható összetevőknek”. 
• egyéb „mentes” állítások: A parabének mellett a gyártók előszeretettel alkalmaznak egyéb „mentes” állításokat is, mint például a „tartósítószermentes” vagy más összetevőktől mentes. Ez rossz hírét kelti ezeknek az összetevőknek, és nincs összhangban a kozmetikai termékekkel kapcsolatos állításokra vonatkozó szabályozással. Ráadásul a fogyasztó számára is haszontalan. Az informatívabb állításokat, mint pl. „parfümmentes” vagy „alkoholmentes”, nem büntetettük pontlevonással.  

Megnéztük a termékek INCI-listáját (kozmetikai termék összetevőinek felsorolása), hogy kiderítsük, tartalmaznak-e olyan összetevőket, amelyeknek a kozmetikumokból való kizárásáért a fogyasztói szervezetek kampányolnak:

• potenciális endokrin diszruptorok vagy károsítók, olyan anyagok csoportja, amelyek beavatkozhatnak, és megváltoztathatják a hormonális rendszer normális működését. Ide tartoznak bizonyos UV-szűrők (ethylhexyl methoxycinnamat, homosalát, benzofenon-3) és tartósítószerek (propilparabén, butilparabén). Ezeket a vegyi anyagokat elővigyázatosságból kerüljük el; 
• az oktokrilén pár évvel ezelőttig az egyik legnépszerűbb UV-szűrő volt, de népszerűsége fokozatosan csökken. Több tanulmány is azt bizonyítja, hogy ketoprofen tartalmú gyógyszerek használatával együtt fotoallergiás kontakt bőrreakciót okozhat. Emelett benzofenonná (potenciális endokrin diszruptor) alakulhat át, ami negatív hatással van a környezetre; 
• az allergén illatanyagok nagyon gyakori összetevői a kozmetikai termékeknek, mivel javítják a felhasználói élményt. Az illatanyagok azonban szükségtelen adalékanyagok a kozmetikai termékben, mivel nem befolyásolják azok hatékonyságát.