Találd meg a számodra legjobb fagyasztóládát, fagyasztószekrényt!
VIP termékteszt csak Szupertagok számára!
A Tudatos Vásárlók Egyesülete 8 márka 18 hazai boltokban és webshopokban megvásárolható fagyasztóját – 2 fagyasztóládát, 2 pult alá építhető modellt és 14 fagyasztószekrényt – tesztelte nemzetközi együttműködésben, egységes módszertan alapján, laboratóriumban.
Független szakértők vizsgálták meg a termékeket hatékonyság, energiatakarékosság, megbízhatóság, zajkibocsátás és felhasználói élmény tekintetében, szem előtt tartva a hétköznapi használat modellezését. A hatékonyság vizsgálatakor a hangsúlyt arra helyezték, hogy a készülékek milyen gyorsan fagyasztják le az ételt, illetve mennyire tartják stabilan a belső hőmérsékletet, ami hasznos lehet abban az esetben, ha újabb tételt helyezünk a fagyasztóba, a konyha felmelegszik vagy éppen áramszünet van. Emellett fontos szempont volt, hogy a vizsgálati körülmények változása – mint a tesztkamra hőmérséklete, vagy az, hogy mennyire van telepakolva a készülék – hogyan befolyásolják az energiafogyasztást, a működés megbízhatóságát.
Összesen 17 szempont szerint teszteltünk és 33 technikai paramétert mértünk meg és gyűjtöttünk össze a termékekről, melyek alapján össze tudod hasonlítani őket, illetve számos szűrési lehetőséget találsz a tesztünkben, hogy ki tudd választani a neked legjobbat!
A tesztelt termékek átlagára 75 000 és 898 000 Ft között mozog.
Örök tanulságnak mutatkozik, hogy nem javasolt csak ár alapján választani, mert a legjobban teljesítő modellek között is találunk 250 000 Ft-os és 500 000 Ft-os átlagáron elérhető készüléket. Ugyanez elmondható a lista végéről, ahol szintén találunk bővel félmillió forint feletti terméket is. Akármennyit is szánunk tehát fagyasztó vásárlására, mindenképpen érdemes utánajárnunk, hogy az egyes termékeknek melyek az erősségei és melyek a gyengeségei. Ebben segítenek a terméktesztek.
Már csak pár kattintás, és kiderül, melyik a számodra legjobb fagyasztó!
Az összehasonlításhoz jelentkezz be vagy legyél Szupertagunk!
Ezeket a szempontokat vizsgáltuk a laborban. A tesztkritériumok melletti százalékos érték a kritérium súlyát jelenti az összpontszám kialakításában.
A tesztelés az IEC 63169:2020 és az EN 62552-1:2020 szabványok alapján történt, minden egyes termék esetében azonos laboratóriumi körülmények között, automatizált módszerrel. A készülékek szabályozott hőmérsékletű és páratartalmú tesztkamrában voltak. A teszt megkezdése előtt az összes eszközt az utasításoknak megfelelően állítottunk be és csatlakoztattunk, az első mérés előtt legalább 72 órán át üresjáraton álltak.
A vizsgálatokat otthoni használatot szimulálva hajtottunk végre. A tesztek során nem igazi élelmiszert használtunk – hiszen azok szerkezete, textúrája, mérete nagyban befolyásolta volna az eredmények összehasonlíthatóságát -, hanem ételekhez hasonlóan viselkedő géltömböket (egységes méretű, egységes töltetű, hőmérővel ellátott zselés „csomagokat”). A hőmérő szenzorok a hűtőbe helyezett teszttárgyakból közvetlenül a számítógépre továbbították az adatokat.
A gyorsfagyasztási funkciót a tesztelés során nem vettük figyelembe és nem aktiváltuk.
Megmértük és értékeltük, hogy mennyi idő alatt fagyasztotta le a géltömböket a fagyasztó szobahőmérsékletről -16°C-ra. A hőmérsékletet ismét egy korábban lefagyasztott referencia tömbhöz viszonyítva értékeltük. A legnagyobb súllyal a 0°C-ról -10°C-ra hűlés idejét vettük. Ezután vizsgáltuk, hogy mennyi idő alatt hűltek le a tömbök -16°C-ra (vagy a legalacsonyabb állandósult értékre).
Minden egyes készülék tesztelése során folyamatosan mértük az áramfogyasztást. A fagyasztási teljesítmény vizsgálatakor, az ajánlott és optimális beállítások tesztelésekor, a hőmérséklet stabilitás (magas hőmérsékleten és leolvasztáskor) vizsgálatakor is figyelemmel kísértük.
A mért értékekből kiszámítottuk az éves energiafogyasztást. Továbbá meghatároztuk az úgynevezett szabványos éves energiafogyasztást (Standard Annual Energy – SAE), amely a készülék várható (referencia) energiafogyasztása a készülék hasznos térfogatát figyelembe véve. Az energiahatékonysági mutató pedig a mért és a szabványos várható éves energiafogyasztás hányadosa.
Három szakértő a hétköznapi felhasználói szempontokat szem előtt tartva értékelte a készülékek használhatóságát. A tárolóhelyek hozzáférhetősége, a termosztát beállítása és szabályozása, a különböző programok és funkciók, a figyelmeztető jelzések megfelelő láthatósága vagy hallhatósága, a kijelzők, a belső világítás és a könnyű tisztíthatóság mind hozzájárult használhatóság pontszámához. Ebben a kategóriában a készülékek zaját, rezgését/búgását és a használati útmutatót is pontoztuk.
Annak megállapításához, hogy megbízható-e a fagyaszató termosztátja az élelmiszerek tárolásához szükséges ideális hőmérséklet beállítására, a termosztátot a gyártó által ajánlottaknak megfelelően állítottuk be, majd ezt méréssel ellenőriztük. A tesztelés során a környezeti hőmérséklet 23°C volt. Amennyiben a használati utasításban nem volt gyártói ajánlás, akkor egy középértéket választottunk.
A magas értéket szerző modellek megbízható termosztáttal rendelkeznek, míg a három vagy annál kevesebb pontra értékelt modelleknél érdemes külön hőmérővel beállítani a kívánt hőmérsékletet.
A vizsgálat az ajánlott beállításhoz hasonlóan történt, a termosztáton azonban az ideális hőmérsékletet állítottuk be, -18°C-ot. Méréssel ellenőriztük a készülékben lévő tényleges hőmérsékletet és értékeltük, hogy az mennyire tért el a beállítástól.
Igen kellemetlen, amikor áramkimaradás, áramszünet esetén kikapcsol a fagyasztó és minden kiolvad, így azt is vizsgáltuk, mennyi idő alatt melegszik fel annak tartalma -17°C-ról -9°C-ra (23°C-os tesztkamrában), illetve milyen formában (optikai, vagy hangjelzés) és milyen gyakorisággal figyelmeztet a készülék, amikor a fagyasztó hőmérséklete -7°C fölé emelkedik.
A fagyasztók teljesítményét és működését befolyásolhatja a külső hőmérséklet, így azt is teszteltük, hogy a meleg tesztkamra (32°C) mennyire befolyásolja a készülékeken beállított optimális hőmérsékletet – ami a fagyasztóban -18°C – normál körülményekhez (23°C-os külső hőmérséklet) képest.
Labortesztjeink során számtalan mérést és vizsgálatot elvégzünk. A vizsgált kritériumok pontszámokat kapnak, 0-tól 5-ig tartó skála alapján értékelünk. Minden esetben igaz, hogy 0 a legrosszabb és 5 a legjobb érték.
A vizsgálati paramétereket rendszerezzük, a legfontosabb jellemzőket pedig súlyozzuk, így képzünk egy százalékos értéket, ami végül a termék tesztben elért eredményét mutatja a maximálisan elérhető 100%-hoz képest.
Bizonyos kiemelt kritériumoknál egyéb korlátozásokat is alkalmazunk, amennyiben az elvártnál (küszöb) rosszabb eredményt ér el a vizsgált szempont, az összeredmény sem mehet meghatározott érték fölé. Ebben az esetben a végső százalékos érték nem felel meg a kritériumok súlyozott átlagának. Az értékelést segíti az alábbi táblázat:
Háromféle fagyasztó létezik: fagyasztóládák, amelyek nagyon nagy térfogatúak (akár 600 literesek is lehetnek), fagyasztószekrények, amelyek kompaktabbak (általában 200 liter körüliek, a nagyobbak akár 400 literesek), és a mini verzió, pult alatti vagy feletti kivitelben.
Fagyasztóládák
A fagyasztóládák nagyobb alapterületet foglalnak el, mint az álló fagyasztók (átlagosan 110-140 cm szélesek és 70 cm mélyek), ezért az olyan családi házakban élőknek javasoljuk, akiknek van pincéjük vagy kamrájuk (figyelj a készülékek klímaosztályára, amely megadja a minimális és maximális hőmérsékletet abban a helyiségben, ahol a készüléket tárolni kell). Fő előnyük a térfogatuk (akár 600 liter), amely nagyobb, mint a álló fagyasztóké (általában 200 liter körüli, a nagyobbaké akár 400 liter).
A fagyasztóládák egy nagy, nyitott belső térrel rendelkeznek, fix polcok vagy fiókok nélkül, maximum tárolókosarakkal ellátva. Könnyen rendezheted és pakolhatod egymásra a különböző méretű és formájú élelmiszereket. Polcok vagy fiókok nélkül viszont nehezebb lehet az élelmiszerek rendszerezése és a szükséges dolgok gyors felkutatása.
A fagyasztószekrényeknél jobban szigetelt ládák kevesebb áramot fogyasztanak, áramszünet esetén az élelmiszerek hosszabb ideig maradnak lefagyasztva.
Fagyasztószekrények
A keskenyebb (átlagosan 60 cm széles és 55 cm mély) álló fagyasztók vagy fagyasztószekrények bárhová beszerelhetők. Ugyanolyan méretűek, mint a klasszikus hűtőszekrények, így a konyhában is elhelyezhetők.
A fagyasztószekrények szabadon álló egységként kaphatók, vagy úgy tervezhető a konyha, hogy a fagyasztó illeszkedjen a konyhabútorba. A szabadon álló fagyasztóknak legalább 5 cm-t kell hagyni mindkét oldalon és hátul, hogy a levegő szabadon áramolhasson. A fagyasztó teteje és a mennyezet vagy a fölötte lévő egységek között is 10 cm távolságnak kell lennie.
Ezek a fagyasztók polcokkal, fiókokkal és rekeszekkel ellátottak, amelyek megkönnyítik az élelmiszerek rendszerezését és elkülönítését, így könnyebb és gyorsabb lesz a hozzáférés.
A fagyasztószekrények gyakran drágábbak, mint a fagyasztóládák, kialakításuk és kiegészítő funkcióik miatt.
Pult alatti vagy feletti fagyasztók
Megjelenésben a hűtőszekrényhez hasonlít, azonban ez egy mini formátumban kapható fagyasztó: pult alá vagy felé szerelhető. Fele olyan magas, mint egy klasszikus álló fagyasztó, és csak 30-100 literes térfogatú. Ezt olyanoknak javasoljuk, akik csak nagyon ritkán fagyasztanak le élelmiszereket, vagy akiknek kevés a helyük otthon.
A fagyasztó kiválasztása nem csak a térfogatról szól: fontos a mindennapi használat kényelme és az energiafogyasztás is. Arról is győződj meg, hogy minden fiókot könnyen lehessen kezelni, és ki lehessen venni a különböző rekeszekben tárolt élelmiszereket. Ez a könnyű tisztíthatóságra is hatással lesz.
A hőtartás a fagyasztóválasztás egyik lényeges kritériuma lehet: azt méri, hogy meghibásodás vagy áramszünet esetén mennyi ideig maradnak fagyasztva az élelmiszerek. Ez nem mindig derül ki a készülékek vásárlásakor.
A fagyasztók energiacímkéje 2021-ben megváltozott. Az A+, A++ és A+++ energiaosztályok eltűntek egy egyértelműbb, A-tól G-ig terjedő osztályozási skála javára. A fagyasztók állandóan üzemben vannak, ezért ez a kritérium nagyon fontos.
A szükséges térfogat természetesen a háztartás nagyságától függ.
A 150 liternél kisebb térfogat 1 személy számára; a 150-250 literes kapacitás 2-3 személy számára; és a 250 liternél nagyobb térfogat 4 személy számára ideális.
Ezeken az iránymutatásokon túl vásárláskor érdemes figyelembe venni az étkezési szokásaitokat, amelyek szintén befolyásolják a szükséges térfogatot. Ha például veteményesed vagy gyümölcsösöd van, jobb, ha nagy térfogatú fagyasztót választasz, hogy télire le tudd fagyasztani a termést. Hasonlóképpen, ha valaki vadászik vagy horgászik, akkor egy olyan készüléket érdemes választania, amely nagyobb darabok befogadására alkalmas, amilyen például egy fagyasztóláda. Figyelembe kell venni azt is, hogy milyen gyakran fogjátok a fagyasztót megtölteni. Ha nagy tételben vásárolsz, nagy mennyiségben főzöl, vagy hosszú ideig kell tárolnod az élelmiszereket, akkor valószínűleg nagyobb fagyasztóra lesz szükséged.
Statikus avagy “kézi” leolvasztású fagyasztó
A hűtőszekrényekhez hasonlóan a fagyasztók is különböző hűtési technológiákat alkalmaznak. A fagyasztó kinyitása, illetve az élelmiszerekből távozó pára okozza a jegesedést. A fagyasztóból időközönként kézzel kell eltávolítani a lerakódott jégréteget, ami egy időigényes és macerás folyamat.
A statikus hűtőrendszer az egyik legelterjedtebb. A fagyasztás a kívánt hőmérséklet eléréséig a keringő gáznak köszönhetően valósul meg. A fagyasztóban nincs ventilátor, ami azt jelenti, hogy a belső levegő statikus vagyis nem mozog.
Jegesedés vagy fagymentes, No Frost technológia
A No Frost technológia esetében egy ventilátor a nedves, párás levegőt a párologtató felé irányítja, amire ráfagy. Az így létrejött vékony jégréteg az időkapcsolós fűtésnek köszönhetően leolvad, a víz egy kis edényben gyűlik össze, és onnan elpárolog. Igaz, hogy nem keletkezik jég a fagyasztóban, azonban a készüléket évente egyszer érdemes kirámolni, átnézni, alaposan kitisztítani és tartalmát rendszerezni.
Ennek több előnye van is, mivel a jég csökkenti a készülék hasznos térfogatát, túlzott energiafogyasztáshoz vezet és a felhasználónak nem kell leolvasztani a fagyasztót.
Léteznek köztes technológiák is, az úgynevezett Smart Frost vagy Stop Frost , amelyek csökkentik a jégképződést, de teljesen nem szüntetik meg.
Digitális termosztát
A digitális termosztát könnyebben használható és pontosabb, mint a mechanikus. Lehetővé teszi, hogy a fagyasztóban lévő hőmérsékletet az igényeid szerint szabályozd.
Jelzések
Hang- vagy fényjelzés formájában figyelmeztet, ha az ajtó nem megfelelően záródik, vagy ha a fagyasztó belsejében a hőmérséklet egy előre meghatározott küszöbértéket meghalad, azért, hogy megelőzze a hőmérséklet-ingadozást és biztosítsa az élelmiszerek megfelelő tartósítását. Ilyen “riasztóberendezés” hiányában lehetőség van külön is vásárolni egyet.
Gyermekzár
Az ajtózár megakadályozza, hogy a gyermek kinyissa a fagyasztót, és rakoncátlankodjon.
Automatikus leolvasztás
Egyes fagyasztók automatikus leolvasztási rendszerrel rendelkeznek, amely megakadályozza a túlzott jéglerakódást a falakon és az élelmiszereken. Így nincs szükség a fagyasztó kézi leolvasztására.
Állítható fiókok vagy polcok
Egyes fagyasztók rugalmas tárolási lehetőségeket kínálnak állítható fiókokkal vagy polcokkal, így a tárolóhelyet a fagyasztandó élelmiszer mérete alapján testre szabhatod.
Energiatakarékos, azaz öko (eco)-üzemmód
Az eco-üzemmódot úgy alakították ki, hogy optimalizálja a hűtőszekrény teljesítményét, miközben csökkenti az energiafogyasztást. Ha hosszabb időre elutazol, érdemes megfontolni az energiatakarékos üzemmód bekapcsolását. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez nem az optimális beállítás, ha rendszeresen használod a fagyasztót. Ha otthon vagy, és a nap folyamán kinyitod a készüléket, a hideg levegő kiszökik. Eco-üzemmódban a fagyasztónak hosszabb időbe telik, mire visszaáll az ideális hőmérsékletre. Nem szabad, hogy ez legyen a vásárlás fő szempontja, mivel az anyagi haszon minimális.
Szuperfagyasztás
A legtöbb modell rendelkezik szuperfagyasztás opcióval, amely lehetővé teszi nagy mennyiségű élelmiszer gyors lehűtését. Azonban nagyon ritka, hogy napi szinten nagy mennyiségű, szobahőmérsékletű élelmiszert tegyünk a fagyasztóba: sokszor már eleve fagyasztott élelmiszereket vásárolunk. Ezért ez nem egy fontos vásárlási szempont, különösen azért sem, mert használata többlet áramfogyasztást eredményez. Ez az oka annak is, hogy ez az üzemmód nem kapcsol be automatikusan, abban az esetben sem, ha a készülék belső hőmérséklete rendellenesen megemelkedik.
Vagyis áramszünet/meghibásodás esetén mire számíthatunk?
Az, hogy a fagyasztók átlagosan mennyi ideig tartják a belső hőmérsékletet áramkimaradás esetén, több tényezőtől, többek között a fagyasztó típusától, a szigeteléstől, a környezeti hőmérséklettől és a telítettségtől függ.
Aggodalomra semmi ok – hacsak nem nyaralás közben következik be a baj – mivel a legtöbb álló fagyasztószekrény gyártó azt állítja, hogy áramkimaradás esetén 10-25 órán keresztül képes a készülék a belső hőmérsékletet tartani. Tesztünk alapján, a -17°C-ról -9°C-ra történő felmelegedés a legmagasabb minősítésű készülékek esetében körülbelül 15-19 órát vett igénybe.
A fagyasztóládák hőtartása általában jobb a hagyományos fagyasztószekrényekénél.
