VÉLEMÉNYEK HELYETT TÉNYEK

Ezért ne vásárolj felhasználói értékelések alapján!

Az online vásárláskor a kínálat súlya mellett könnyen érezhetjük úgy, hogy más felhasználóktól származó értékelések – review-k, webshopokban feltüntetett vásárlói vélemények – hasznos információt nyújtanak nekünk. De sajnos ez nem egészen így van. Kutatás bizonyítja, hogy a felhasználói értékelések nincsenek összhangban a fogyasztóvédelmi szervezetek műszeres méréseken alapuló, hatékonysági és fogyasztási tesztjeinek eredményeivel. Illetve, ami nem utolsó szempont a saját prioritásainkkal sem. Hiszen nem biztos, hogy nekünk az a legfontosabb, ami a szomszédnak is.

Mit mondana erre egy viselkedéskutató, marketing professzor?

Nem kell találgatnunk, ugyanis a kérdést valóban feltette magának Bart de Langhe viselkedés kutató a barcelonai ESADE marketing professzora. Ugyanis újszülött fiának akart autós gyerekülést vásárolni.

Komoly dilemma elé került: “Fizessek 300 dollárt egy ismert márkáért – amit a boltban kifejezetten ajánlottak –, vagy válasszak egy „noname” terméket olcsóbban?” 

A bolti eladó azzal érvelt a drágább termék mellett, hogy azt egy ismert, nagy márka gyártja. Bart sokakhoz hasonlóan elővette a telefonját, végigfutotta a termékre vonatkozó online értékeléseket. Mivel a 300 dolláros termék főleg pozitív értékeléseket kapott, végül azt választotta.

Később viszont, elgondolkozott: vajon a gyerekülések felhasználói értékelései egyeznek azokkal a laboratóriumi teszteredményekkel, amelyeket például az amerikai Consumer Reports is végez? Meglepetésére és megdöbbenésére, a válasz: nem.

A Consumer Reports szerint a 300 dolláros gyerekülés jelentősen alacsonyabb pontot kapott ütközés elleni védelem és használhatóság tekintetében, mint az 50 dolláros gyerekülés.

Bart de Langhe ekkor a Colorádói Egyetem kollégáival együttműködve széleskörű kutatást indított, amelyben összehasonlították az online felhasználói értékeléseket a független teszteredményekkel.

A tesztet 1.272  termékre végezték el, összesen 120 kategóriában: például autós gyerekülésre, biciklis sisakra, vérnyomásmérő készülékre, fejhallgatóra, napernyőre, és füst jelző készülékre. A kutatás során azt találták, hogy ugyan kimutatható összefüggés a pozitív értékelést kapott termékek és a független laborteszt eredményei között, de csak nagyon kis mértékben. Ahogyan a professzor a Science Daily magazinnak elmagyarázta: a valószínűsége annak, hogy egy magasabb felhasználói értékelést kapott eszköz valóban jobban teljesít egy független teszten, mint az alacsonyabb értékelést kapott eszköz, csak 57%.  Ez valójában véletlenszerűnek minősül („vagy igen, vagy nem”).

Ezért azt mondhatjuk, hogy a felhasználói értékelések igazából kevés betekintést nyújtanak a termék objektív teljesítményről.

Mit tudnak a független tesztek?

Az amerikai Consumer Reports a nemzetközi ICRT fogyasztóvédelmi hálózat tagja, ahogy a magyarországi Tudatos Vásárlók Egyesülete, Németországban a Stiftung Warentest, vagy Nagy Britanniaban a Which. Ezek a gyártóktól független fogyasztóvédelmi szervezetek évtizedek óta végeznek termékteszteket, amelyekben egy-egy termékcsoport termékeit pontosan ugyanazzal a módszerrel tesztelik, ezért a termékeredmények is hiánytalanul összehasonlíthatóak a termékek minden tesztelt paramétere esetén.

A Tudatos Vásárlók adatbázisában megtalálható 91 autós gyerekülés laboratóriumi tesztelése során a fentieknek megfelelően a gyereküléseket a valóságnak megfelelő módon egy autóba helyezték, majd vizsgálták, hogy frontális és oldalirányú ütközés esetén mi történik a próbababával: hogyan mozdul el a gyerekülés, milyen erő éri a gyerek fejét, mellkasát, nyakát ütközésnél. Azokat a gyereküléseket, amelyek több korosztálynak készülnek, kisebb és nagyobb tesztbabákkal is vizsgálták.

Miért értékeljük jobbra mégis ezeket a termékeket?

Valójában „rengeteg olyan termék van, amelyek magas felhasználói értékelést kapnak, de rosszul teljesítenek a teszteken, és rengeteg olyan termék is van, amelyek alacsony felhasználói értékelést kapnak és valójában jól szerepelnek a szakértők vizsgálatain” – mondta a professzor egy TedX előadásában.

Jelentősen torzítja az eredményt, hogy a fogyasztók közül leginkább csak azok értékelik a terméket, akiknek szélsőségesen pozitív vagy negatív véleményük van. Emiatt is látjuk gyakran az 1 vagy 5 pontos értékeléseket a termékeken. Ezzel szemben egy tényleges és véletlenszerű értékelés azt mutatná, hogy a fogyasztói értékelések jellemzően 3 pontosak.

A kutató szerint az egyik ok a hamis értékelés. De nem csak ez. Az emberek értékeléseit olyan tényezők is befolyásolják, mint a márka megítélése, a termék csomagolása és ára (még akkor is, ha mindez nem tudatosan történik). Ezzel összhangban van a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztekkel kapcsolatos tapasztalatai is.

A Tudatos Vásárlók autós gyerekülésmosogatógépmosógéphűtőszekrény és porszívó tesztje is azt mutatja, hogy nem érdemes márkahűségre alapozni, és az sem igaz feltétlenül, hogy a drágább termék jobb. Ugyanis gyakran ugyanannak a márkának van olyan terméke, amelyik nagyon jól teljesít, de olyan is, amelyik a lista végén kullog.

Ez azt jelenti, hogy egyáltalán ne olvassunk értékeléseket?

Nem. Az értékelés nagyon is hasznos lehet, ha a termék használhatóságára, praktikus szempontjaira vagyunk kíváncsiak. Viszont annyi biztos, nem érdemes dilemmázni azon, ha végül egy 3 csillagos termék a legszimpatikusabb számunkra. A hatékonysági, energiafogyasztási, zajkibocsátási és egyéb műszeresen mérhető termékjellemzők esetén azonban inkább hagyatkozzunk laboratóriumi teszteredményekre.

Ezek nagy előnye, hogy az eredményeket a saját szempontrendszerünk alapján is szűrhetjük, majd pontról-pontra összehasonlíthatjuk a termékeket.





Innovációs és Technológiai Minisztérium – a fogyasztók érdekében. Ez a tartalom az ITM FV-I-19-18-C jelű pályázata
keretében készült.

Köszönjük a közreműködést Tuba Dorottyának, a TVE önkéntesének! 

Képek: Freepik
Top
Megszakítás