1. Mi a hőszivattyús szárítógépek előnye?
A modern hőszivattyús szárítóknál a felforrósodott levegő átáramlik a ruhán, és felveszi a nedvességet. A meleg levegő a hőszivattyúban „kiszárad”, és a felszabaduló energiától újra felmelegszik. Így használja fel a hőszivattyú a távozó hő egy részét a következő szárításra.
A hőszivattyú nélküli csak kondenzációs szárítóban egy hőcserélő hűti le a nedves, forró levegőt. A hűtéshez a készülék a helység levegőjét használja, a feleslegessé vált meleg levegő gyakorlatilag kárba vész, és még a helyiség levegőjét is fűti.
Előnye: A hőszivattyús szárítógépek kevesebb mint feleannyi vagy akár harmadannyi energiát fogyasztanak, mint a csak kondenzációs társaik. Ráadásul kevésbé meleg levegőt használnak, így kímélik a ruhát. A Tudatos Vásárlók Egyesülete tesztjében szereplő hőszivattyús gépek között is jelentős eltérés van a tekintetben, hogy melyik milyen jól szárít, vagy milyen könnyen kezelhető.
Hátránya: A hőszivattyús szárítógépek általában drágábbak, valamint környezetszennyező hűtőanyagot tartalmaznak. A leselejtezett berendezéseket ezért feltétlenül hulladékudvarba kell vinni. Legjobb, ha a kereskedő rögtön az új szárító kiszállításkor elszállítja a régit. Ezt az igényünket érdemes előre jelezni.
2. A-tól G-ig. Mit jelent a szárítógépen található energiafogyasztási címke?
Leegyszerűsítve az „A” kategóriába tartozó gépek a legtakarékosabbak, míg a „G” osztályosok képviselik a másik végét a skálának.
2021. márciusától lépett életbe az új besorolási rendszer. Az új szabályozás bevezetésével a korábbi fogyasztási limiteket is módosította az Európai Unió. Vagyis egy korábban A+++-os hűtő az új rendszerben átkerülhet B vagy C kategóriába. Ez első látásra logikátlannak tűnhet, de azért lett ez a megoldás, mert a jövőben a háztartásigép-gyártók fejlesztéseinek köszönhetően alacsonyabb fogyasztású gépek érkeznek majd a piacra és azoknak is „kell a hely” az energiahatékonysági skálán. Annak érdekében, hogy ne kelljen 3-5 évente módosítani a címkézési rendszert, még nem feltétlen elérhetőek minden termékkategóriában „A” osztályos darabok, de előreláthatólag lesznek ilyenek is mihamarabb.
3. Nem a teregetés a legolcsóbb szárítási mód?
Mivel a szárítógép előállítása és használata jelentős energiát és nyersanyagot igényel, javasoljuk, gondold meg alaposan, hogy valóban szükséges-e terhelned a környezetet és a pénztárcádat egy újabb háztartási géppel.
Amennyiben nagy a lakásod, heti 1-2 mosásnál nincs több, vagy akár télen is van lehetőség erkélyen, pincében, padláson szárítani, de legalább részben megszárítani a ruhát, akkor javasoljuk, hogy ne vágj bele vásárlásba.
Szárítógép beszerzése leginkább ott indokolt, ahol kicsi a lakás, heti 3-5 mosás simán összejön, nincs külön padlás, vagy erkély a teregetésre, esetleg könnyen penészednek a falak. Ugyanis a sok száradó ruha hűti a szoba levegőjét, a magas páratartalom miatt pedig gyakrabban kell szellőztetni, hogy megelőzzük a penészedést, vagyis hosszú távon a fűtésszámlánk jelentősen megugorhat.
Ilyen esetben egy szárítógéppel összességében akár kevesebb is lehet az energiafogyasztásunk. A penészedés pedig nem csak csúnya, de ártalmas is az egészségre.
Olvasd el a penész kezelésével kapcsolatos tippjeinket.
4. Száríthatom a ruháimat télen is a friss levegőn?
Igen, akár mínuszokban is! A nedvesség először megfagy a ruhákban, s csak ezután alakul gőzzé. A fagyos időben történő szárítás hátránya, hogy a fagyás miatt a ruha merevebb lesz. Szabadban a legjobb száraz szeles időben teregetni.
5. Ha szárítógép van a tárolónkban, könnyebben megjelenhet a penész?
A hőszivattyús gépeknél a levegőbe kerülő nedvesség aránya minimális, de a csak kondenzációs szárítók jelentősen növelhetik a helyiség levegőjének páratartalmát. Ezért ha ilyen gépet veszünk, amennyiben lehet, tegyük olyan helyiségbe, amelyiknek ablaka van, vagy jól szellőzik, hogy megelőzzük a penészedést.
6. Hogyan szárítsak pehellyel töltött textíliát szárítógépben?
A pehellyel töltött textíliákat (dzsekik, kabátok és párnák) mindig szárítóban szárítsuk, mert a tollak a szárítókötélen összetapadhatnak. Fontos, hogy a textíliáknak legyen elég mozgásterük a szárító dobjában, tehát ne pakoljuk tele! Tegyünk a gépbe 3-4 teniszlabdát, ugyanis a pelyhek könnyűek, és maguktól nem tudnak szétválni, a teniszlabdák mechanikusan eltávolítják őket, így nem csomósodnak össze.
7. Mit tegyek, ha a program végén még nem teljesen szárazak a ruhák?
Ha a ruha a szárítás után még mindig kissé merev, azt a ruhák közötti párás levegő okozhatja. Simítsd ki a ruhát, és úgy hagyd megszáradni, ahelyett, hogy újra visszatennéd a gépbe. Az agyonszárított ruhát sokkal nehezebb kivasalni, a dupla szárítás pedig jelentősen növeli az energiafogyasztást.
8. Valóban olyan sűrűn kell tisztítani a szárítógépek szűrőjét?
Igen, akkor is, ha ez kicsit macerás, tisztítsd ki a szűrőket lehetőleg minden szárítás után.
Itt olvashatod karbantartási tippjeinket..
9. Használjak öblítőt?
Sokan nem csak az illat miatt használnak öblítőt, hanem azért (is), hogy a ruha puhább legyen. A Tudatos Vásárlók Egyesületénél azt javasoljuk, hogy lehetőleg kerüld az öblítő használatát, mert a bennük lévő illatanyag és egyéb összetevők könnyen allergiás reakciókat válthatnak ki. Erről itt írtunk bővebben.
Ne terheld fölöslegesen a szervezetedet és az élővizet ezzel a kétes összetételű vegyszerrel.
Ha szárítóban szárítod a ruhákat, még egy ok, hogy megspórold az öblítőt. A szárítókötélen való szárítással szemben a szárítógépnek az a nagy előnye, hogy a dobban a ruha állandó mozgásban van, folyamatosan meleg levegő áramlik keresztül rajta. A textília anyagától és feldolgozásától függ ugyanis, hogy elegendő levegő jut-e a rostok közé, ahhoz, hogy végül puhává váljon. A kötélen ez az áramlás csak egy irányból történik, a szél irányától függően. A szárítóban viszont mindig másik irányból áramlik a levegő. A ruhák egymás közötti súrlódása is segíti, hogy lágyabb legyen a textília, ne olyan merev, mint a kötélen. Fontos tudni, hogy ez a hatás azonban nem minden anyagnál tapasztalható.
10. Nem veszélyes a hőszivattyús szárítógépek hűtőanyaga?
A hőszivattyú célja a kis energiafelhasználás, ehhez azonban hűtőfolyadék szükséges. Erre a célra sokszor tetrafluoretant (R134a) használnak, ami egy üvegházhatású gáz. Amíg ez nem kerül a levegőbe, addig nem okoz gondot. Egy a környezetre kevésbé káros hűtőanyag alternatíva a propán. Ezzel az anyaggal működő szárítók maximum 150 grammot tartalmaznak, ami olyan kevés, hogy ha ki is szivárog, akkor sem jön létre veszélyes gáz-levegő keverék.
Aki mégis biztosra szeretne menni a számokkal, annak figyelembe kell vennie a helyiség méretét. Szakértők minden 8 gramm propánra további 1 köbméter légteret javasolnak. Ez 150 gramm esetén 19 köbméteres helységet jelent, ami mintegy 2x3x3 méternek felel meg. A pontos adatokat megtalálhatod a készülék műszaki adatlapján.
Szárítógép vásárlás előtt, javasoljuk, hogy tájékozódj a különböző termékek valós teljesítményéről vonatkozó terméktesztünkből.
Szárítógépben való szárításhoz kapcsolódó tippjeinket, pedig itt olvashatod.
Innovációs és Technológiai Minisztérium – a fogyasztók érdekében. Ez a tartalom az ITM FV-I-19-18-C jelű pályázata keretében készült.
Köszönjük a közreműködést Bécsy Anettnek, a TVE önkéntesének!
Kép: pixabay.com, unsplash.com